Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
V. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Lichtneckert András)
nemcsak az elkészített téglákat, hanem a téglás „léczét, deszkáját, tégla formáját" is elvitette Tótvázsonyba. 132 A tihanyi uradalomból a gubacsot 1811-ben Naumann Ábrahám pápai kereskedőnek adták el. A tihanyiak 99Vi, az udvariak 184, az aszófőiek 182, a Balaton déli partjáról az endrédiek 360 mérő gubacsot szállítottak Pápára. A fürediek 61 mérő vagy kila gubacsot vittek, nemes Prépost László 9, nemes Dömös János 11, nemes Somogyi Imre 8, Dömötör Pál 8, Káldi József 10, Újhelyi Mihály 8, Német Dániel 7 kilát. 133 A savanyúvízi vendégfogadón kívül zsidók bérelték a füredi hamuházat is, 1816-ban Alstetter Sámuel özvegye. 134 A tihanyi uradalom 1813. október 29-én három évre szóló szerződést kötött az uradalomnak a Savanyúvízen lévő pálinkaházára Neuman Lázárral, aki évi 145 forintot fizetett minden év augusztus 15-én. 135 A káptalani vendégfogadó és mészárszék bérlője 1819. április 24-től 1820. április 24-ig nemes Körmendi Ferenc mészáros volt, aki évi 120 váltóforintért árendába vette a bor-, pálinka- és húsmérés jogát. 136 1830. április 24-től 1833. április 24-ig ugyanő bérelte 140 forintért a vendégfogadót és a mészárszéket. A bérlőnek szabad volt „a maga borát és pálinkáját tetzése szerént árulni és mérni, az utazóknak étellel szolgálni". Köteles volt „mindenkor jó és egészséges bort és pálinkát tartani és azt igaz mértékkel mérni", továbbá a húst a vármegye árszabása szerint árulni. 1834-től 1836-ig 180 váltóforintért Pöhlman János kocsmáros lett a bérlő, szerződése az előzőkhöz képest kibővült „a sónak, dohánynak, gyertyának és akármely más aprólékos szereknek árulásával". Ekkor a Baricskai-dúlőben 4 hold szántó és 1 hold rét, a Fűzberekben 4 hold rét tartozott a bérlethez. Pöhlman Jánossal és feleségével, Lakman Aloysiával szerződést kötöttek az 1836-39. esztendőkre is évi 150 váltóforintért, de két év múlva a szerződést felmondták, ezért már 1838-tól évi 200 váltóforintért három esztendőre Kazó István molnár és felesége, Csák Trézsi lett a bérlő. 1841-től 1844-ig Szalay Ferenc, a fiával Alajossal és annak feleségével lett a bérlő évi 265 váltóforintért, 1844-től 1847-ig pedig Molnár Lajos és Rábli Julianna. A veszprémi káptalan füredi részbirtokán 1727 előtt a jobbágyoknak szabad halászata volt a helységhez tartozó Balaton vizén, hasonlóan más közbirtokosokhoz. 1727-től a jobbágyok a Balatonban való halászatért a kifogott halból minden harmadikat az uraságnak tartoztak adni, 1753-ban az uraság mégis azt állapította meg, hogy a füredi káptalani jobbágyok a Balatonban való halászat, a makkoltatás, kocsma, mészárszék és legeltetés, nemkülönben a malom hasznát fizetség nélkül a többi közbirtokosokkal és lakosokkal együtt közösen bírták. Rendszeresen halászták a Balatont. 1821 márciusában pl. a füredi elöljárók igazolást adtak Polányi István részére arról, hogy egy kocsira való halat vett a Füred helységben lévő halászoktól, amit késő este a Balaton partján hagyott, és reggelre ellopták. 1 "' 7 A füredi halászatról alig van írott forrásunk ebből az időszakból. Szerencsére, fennmaradt egv úriszéki ügy a tihanyi apátság levéltárában, amely bizonyítja, hogy a füredi halászok is céhbe tömörülve halászták a Balaton vizét. A halászgazdák között nemesek és jobbágyok is voltak. 1837-ben Somogyi Imre, Somogyi János, Varga Péter nemesek és Gyenis Gábor, Vörös István jobbágyok a tihanyi uradalom fiskálisánál panaszt tettek Sipos Bertók Jánosra, aki május 27-én négy ökrével a halászhálóikat összes/aggatta. Az öt halászgazda több társukkal együtt megjelent és panaszt tett a falusi elöljáróság előtt is, ahol elmondták, hogy Sipos Bertók a „Savanyó víznél az Tilos rétben etetett, ahol is az fentebb említett halászoknak hállójok az bozót végén ki volt terítve". Sipos Bertók a vádra azzal vágott vissza, hogy a háló attól is elszakadhatott, hogy olyanok is vannak a halász céhben, akik nem értenek a hálóval való halászathoz: „külömbféle sorsnak alván egy halász czéhbe a füredi közös Balaton vizét ön hasznokra halász-
