Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

V. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Lichtneckert András)

7. táblázat Az 1785-1830. évi vármegyei adóösszeírások adatai Jobbágy Házas zsellér Hazátlan zsellér Fold p. m. Rét kaszás Szőlő kapás Ökör Ló Fejőstehén Sertés Füred 1785 49 83 13 575 Vz 205 Vz 753 Vz 74 86 22 9 1798 67 97 12 581 209 723 148 56 67 29 1814 74 90 13 547 195 680 166 90 69 44 1830 79 88 11 519 196 Vi 548 122 74 36 60 Arács 1785 19 34 5 180 93 % 408 45 28 22 11 1798 23 36 6 164 85 409 66 18 14 15 1814 22 33 2 186 90 313 46 14 15 8 1830 14 30 1 144 74 190 34 12 14 17 A jobbágyokon és zselléreken kívül iparosok, kereskedők, zsidók, bérlők, cigányok is voltak az adózók között. Az iparosok csoportja Füreden az 1711. évi adóösszeírásban szereplő két főről szépen gyarapodott. Létszámuk 1785-ben 17,1786-ban 22, 1802-ben 28,1812-ben 33 főre emelkedett, de azután csökkenni kezdett az adóztatható iparosok száma. 1812-ben 3 varga, 11 takács, 3 molnár, 3 fazekas, 1 szabó, 2 kőműves, 2 mészáros, 1 nádazó, 2 kovács, 1 ács és 4 egyéb foglalkozású volt közöttük. Arácson az iparosok száma 1844-ig 1 és 10 között mozgott, 1844/45-ben voltak legtöbben az adóösszeírásban, 12-en. Ekkor 3 takácsot, 1 asztalost, 1 kovácsot, 2 csizmadiát, 1 kocsmárost, 1 molnárt, 2 izraelitát és 1 ismeretlen foglalkozásút soroltak ide. Ez az iparoslétszám azonban csak az adózók közül került ki, nincsenek benne a nemesek. Füred iparosai a létszámuk alapján kiemelkedtek a környék települései közül. A falusi céhes szerveződés egyik központjává fokozatosan Füred vált, ahol céhmesterek is éltek. 1848-ban a balatonfüredi céhmester alá tartozó kovácsok között két arácsi, egy savanyúvízi, 7 füredi kovácsot és egy füredi bognárt soroltak fel.

35 A füredi kerület molnárairól 1755-ben készült adóösszeírás idején Felsőörsön 2, Lovason 4, Paloznakon 1, Kövesden 1, Csopakon 1, Arácson 1, Füreden 4, Örvényesen 3, Pécselyen 4, Vászolyon 2, Bárcfán 1, Antalfán 2, Tagyonban 2 molnár volt. Az összeírás a molnárok céhes szerveződését bizonyítja. A céhmester az örvényesi Szekeres Mátyás. Füreden Káldi Molnár János, Körmendi Molnár János, aki a molnár céh öregesküdtje, Marton Molnár Ádám és Puhl Molnár György voltak a molnárok, Arácson pedig Káldi Molnár János legénye működtette a malmot.

36 A vármegyei adóösszeírásokban 1785 és 1832 között a füredi molnárok közül Király István, Szőnyegh János, Kulmon József, Káldi József, Szabó Péter, Újhelyi Sándor, Meringer József, Halvax János, Maródi István, Hoffer Gábor, Csornai Ferenc, Csók Illés, Kazó István molnárok nevei fordulnak elő, azonkívül 1817 és 1827 között feljegyezték az „alsó szitás molnár"-t is. 1790-ben a füredi molnárok a keszthelyi molnárcéhbe tartozhattak, akiknek a pecsétnyomójára „Sigillum czehe molitorum Keszthel" köriratot és 1686-os évszámot véstek. Ekkor a céh nevében Káldi József céhmester, Édes Márton és Vincze László esküdtek és nemes Varga Sándor nótárius jártak el Halbik Márton ügyében, akit támogattak a füredi deszkametsző bérletének elnyerésében. A céh pecsétjén deszkametsző is volt.

37