Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
V. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Lichtneckert András)
tartozott. 1 pozsonyi mérő föld átlagos bére (cenzusa) 44 krajcár, 766 2 /3 pozsonyi mérőé összesen 562 forint 13V3 krajcár. Az első osztályba sorolt földeken egy pozsonyi mérő vetés után tisztán 2 l Á, a másodosztályúakon 2, a harmadosztályúakon VA mérő termett, amiből a természetbeni kilenced levonása után átlagban 2 pozsonyi mérő maradt. 766 2 /3 pozsonyi mérő után 1533V3 pozsonyi mérő termett, amelyből 1073V3 búza, I53V3 árpa és 306 2 /3 zab. A keszthelyi piacon a gabona 1 forint 3 krajcár, így 2 pozsonyi mérő gabona ára 2 forint 6 krajcár. 766 2 /3 pozsonyi mérő vetés után 1610 forint a bevétel. A termelési költségek: átlagosan 2Vi szántást számolva (3 őszi, 2 tavaszi), egyet 16 krajcárral, összesen 40 krajcár, a vetés és boronálás 16 krajcár, a trágyázás és kiszállítás 16 krajcár, összesen 1 forint 12 krajcár. így egy pozsonyi mérő vetés után a tiszta jövedelem 54 krajcár, 766 2 /3 pozsonyi mérő vetés után a tiszta jövedelem 689 forint 40 krajcár. A rétekről 1830-ban megállapították, hogy azok nem számítanak első osztályúaknak, mint ahogyan azt az 1828. évi összeírás tartalmazta. 302 kaszás rét cenzusa 302 forint. A rét jövedelmét az első osztályú szántóföld jövedelmével vették azonosnak. Levonva a kaszálás, összehordás és betakarítás bérét, mely 31 krajcár, a tiszta jövedelem 1 pozsonyi mérő vagy 1 kaszás rét után 1 forint 50 6 /s krajcár, 302 pozsonyi mérő nagyságú rét után 557 forint 51 4 /s krajcár. A szőlők területe 137 pozsonyi mérő, azaz 548 kapás, cenzusuk 1 pozsonyi mérőre 1 forint. A hegyvám és a bortized levonása után a termés átlagban 2 akó, 548 kapa után összesen 1096 pozsonyi akó. Egy akó bor átlagára 1 forint 26 krajcár. Egy kapás szőlő után a bevétel 2 forint 52 krajcár, 548 kapás után összesen 1570 forint 36 krajcár. Egy kapás szőlő munkáltatásának költségei: háromszori kapálás 36, metszés 12, gyomlálás 12, kötözés 9, trágyázás 10 krajcár, összesen 1 forint 19 krajcár. A tiszta jövedelem 1 kapaalja után 1 forint 33 krajcár, 548 kapa után 849 forint 24 krajcár. A fejőstehenek 5 hónapon át adnak naponta V/2 icce tejet, amit l 3 /s krajcárral számolva, egy tehén jövedelme 6 forint. A borjú eladásából bejön 2 forint, a trágya értéke 1 forint, összesen egy tehén után a jövedelem 9 forint. Ebből levonva 2 szekér szénát, ami 7 forint, és egy szekér szalmát, ami 48 krajcár, marad a tiszta jövedelem egy tehén után 1 forint 12 krajcár, 48 tehén után összesen 57 forint 36 krajcár. A malom jövedelme, amelyet a kommunitás a nemes lakosokkal együtt bírt, Ys : l /s arányban, évi 8 pozsonyi mérő, azaz 8 forint 24 krajcár. A kocsma a nemesekkel közös, fél évig tartják. Előfogatokat és naturáliákat adnak a katonaságnak. A túlfizetés (deperdita) 1827-ben 122 forint 12 krajcár konvenciós pénzben. Az iparosok száma 12, a kereskedőké 2. Az Urbárium szerint másodosztályú Arács helységben a szántóföldek jövedelmezőségét a füredivel azonosnak vették, így 100 pozsonyi mérő vetés után a tiszta jövedelem 90 forint lett. Nem sokkal tért el a rét tiszta jövedelme sem a füreditől, így 47y2 kaszás rét tiszta jövedelmét 87 forint 40 6 /s krajcárban állapították meg. A szőlő 63y3 pozsonyi mérő, amely 190 kapásnak felelt meg. Egy kapásra 1 forint 33 krajcár tiszta jövedelmet számítva, 190 kapás szőlő tiszta jövedelme összesen 294 forint 30 krajcár lett. Egy tehén után a tiszta jövedelem 1 forint 12 krajcár, 7 tehén után összesen 8 forint 24 krajcár. Kereseti lehetőségük volt napszámból, főleg a szőlőkben. Piacuk Veszprém és a Savanyúvíz, házaik béréből és élemiszerek eladásából is jövedelemhez juthattak. A kocsma fél esztendeig megillette őket, de nem volt belőle hasznuk. A kommunitásnak volt 2 kaszás rétje. A lakosoknak a tűzifájuk nem elegendő, legelőjük viszont elegendő, másutt bérelni nem szoktak. A katonai kvártély nem terhelte őket. Előfogatokat és naturáliákat adtak. A deperdita 46 forint 47 krajcár volt 1827-ben. Az iparosok száma 3.