Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
V. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Lichtneckert András)
3. Az adózók A Rákóczi-szabadságharc után az állami hadiadó (contributio militaris) és a vármegyei háziadó (domestica) kivetése az adózó minden vagyontárgya és jövedelme alapján történt. A XVIII. században már nem az egy portára eső adót, hanem az adó végösszegét határozták meg, s azt lebontották megyékre. Az adózók vagyontárgyait és jövedelmét összeírták, majd meghatározták, hogy miből mennyi tesz ki egy dicát. A megyére eső adóösszeget elosztották a dicák számával, így megállapították azt, hogy egy dica után mennyi adót kell fizetni. 24 A Rákóczi-szabadságharc után, 1711. november 23-án készült Zala vármegyei adóösszeírás az adófizető (taksás) nemeseket és a jobbágyokat is tartalmazza. 2 ' 1 Mivel nem különítették el őket, pontosan nem ismert, hogy kik voltak közöttük a nemesek és kik a jobbágyok. Arácson Darabos Gergely, Füreden a Somogyiak és Siskeyek bizonyosan a nemességbe tartoztak, ugyanakkor a füredi Vargák között nemesek és adózók is előfordultak, emiatt nem lehet pontosan szétválasztani a két csoportot. Két mesterember volt közöttük, akik Füreden éltek: Borbély János és Takács Imre és egy kereskedő ember, az arácsi Vighelius János, aki éppen az összeírás idején építette a házát. Az 1714. évi vármegyei adóösszeírás a nemeseket elkülönítette a nem nemesektől. Ekkor Füreden 9 nemes adózott, Arácson csak egy, Darabos Gergely. Az arácsi Szilassy János a nem nemesek között lett összeírva, mert a nemességét 1715-ben igazolta. Ezután többé nem találkozunk vele a nem nemesek között. Ez az összeírás osztályozta az adózókat. Arácson 2 másod-, 7 harmadosztályú nem nemes adózó, 1 házas és 3 hazátlan zsellér élt. Darabos Gergely nemest a harmadosztályú adózók közé sorolták. Az osztályozott adózók 2-4 igavonó állattal rendelkeztek. Ugyanekkor Füreden 1 első, 4 másod-, és 8 harmadosztályú nem nemes adózót, 7 házas zsellért, 2 molnárt és 9 nemest írtak össze, utóbbiak között 1 első, 1 másod- és 7 harmadosztályú adózót. Füreden a nemesek 23, a jobbágyok és zsellérek 31 igavonó állattal rendelkeztek. 26 1716-tól már csak a jobbágyok és a zsellérek szerepeltek a vármegyei adóösszeírásban: Füreden a Bertók, Ecsér, Gyenes, Király, Korpádi, László, Polányi, Simon, Szabó, Tóth, Vargha, Vass családok; Arácson a Bálás, Eőry, Juhász, Kovács, Máté, Mátyás, Miklós, Róka, Szabó, Szikszói családok. 27 1718-ból ismert az adózási egységként szolgáló dica természetbeni értéke: 2 adózó jobbágy, 4 zsellér, 2 igásállat, 2-3 fejős tehén, 20 juh, sertés, pozsonyi köbölben kifejezve 26 köböl őszi, 30 köböl tavaszi búza, 32 köböl árpa, 40 köböl zab, 26 köböl malomjövedelem, 25 pozsonyi akó bor, 30 forint kereskedésből, iparból származó jövedelem számláltatott egy dicára. 28 1730-ban Fürednek 74 17 /32, Arácsnak 24y8 dicája volt. Az adózó családok Füreden: Bálás, Bedegi, Bertók (3), Bocskay, Csizmazia, Csók, Damukos, Fitos, Galambos, Gerencsér, Gyenis (2), Győrfy, Király, Kiss, Korpádi, Kovács, Kutasi (3), László (2), Lukács, Mészáros, Molnár, Pálffy, Polányi (2), Sebestyén, Szabó (3), Szerky, Szűcs, Takács, Teleki, Tobak, Tolnai, Tóth (2), Ujhely, Vargha (2), Vass (3), Vincze, Vörös (2). Az adózó családok Arácson: Bálás, Bognár, Csizmazia, Eőri, Ihász (3), Kovács, Latos, Máté, Mátyás, Miklós, Róka, Szabó (3), Tóth, Vargha (2). A két település dicáinak száma közelít az 3 : 1 arányhoz, ami legtöbbször elmondható a két település lélekszámának arányáról is. Az adózók aránya 52 : 19, az igavonó állatoké 61 :22.
