Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
IV. Török kor (Lichtneckert András)
A veszprémi káptalan földjén is sokan ültettek új szőlőt, és művelés alá fogták a parlagokat. 1647. december 9-én a káptalan művelésre feladta vitézlő Bosa Mihálynak az 114 holdas Diósteleki szőlőt, melyet Miklós András, Meszes István és Ferencze István szőlei határoltak. A szőlőt korábban Bósa Mihályné Margit asszony első férje, Pap György kapta művelésre Zichy Pál veszprémi várkapitánytól. 159 1657-ből fennmaradt egy adásvétel, amelyben Tóth Gergely egy új szőlőt 10 tallérért eladott Baranyai Ádámnak. A káptalan, a szőlőhegy földesura beleegyezését adta az adásvételhez, és egy darab földet is adott a szőlőhöz azzal a feltétellel, hogy attól kezdve, hogy a szüretelők szokása szerint a mustot hordókban és csebrekben vagy kádakban összegyűjtötték, minden évben kötelesek a szőlő terméséből az adót és a dézsmát (tributum et decimam) másokhoz hasonlóan megadni. 160 1664-ben a káptalan Keresztes István jobbágy kérésére neki, hitvesének és gyermekeinek „feladta" Füreden egyfelől Keresztes János, másfelől Keresztes Balázs szomszédságában lévő Homogbéli föld nevű VA hold szántóföldet - amelynek egy részét Ferencze János jobbágy vesszőkkel kezdte beplántálni, de néhány esztendeje parlag lett és teljesen elpusztult -, hogy szőlővesszőkkel újra beültesse, azzal a feltétellel, hogy a szőlő terméséből megadja a földesúrnak járó dézsmát. 161 1669-ben Füreden a káptalan Kis János jobbágy folyamodására a füredi promontóriumban lévő 1 holdas parlagszőlőt, amelyet Keresztes János, Tóth Ádám és Kis János szőlei határoltak, és a vele való rendelkezés joga a földesúrra visszaszállt, kiadta művelésre, javításra a folyamodó és utódai részére. 1 1669-ben a káptalan nemes Sreter János instanciájára 3 hold szőlőt a füredi szőlőhegyen, alulról Kis János, felülről Csepreghi János szomszédságában, átadott neki és mindkét nembeli utódainak örökjogon és a következő öt esztendőre felszabadította az adózás alól. 163 Több esetben a földesurak „nemesítették", felszabadították a szőlőket az adózás alól. 1665. március 12-én Arácson nemes Magyari Nagy Judit - előbb nemes Szilassy János, majd Varga Ferenc agilis hitvese - Anna leánya nevében is, miután Horváth Ferenctől, a veszprémi lovasok vajdájától felvett 6 tallért, 1 holdas szőlejét felszabadította („in perpetuum libertasset et nobilitasset, ac ab omni solutione juris montani... exemisset, imo libertavit, nobilitavit et exemit... in perpetuum"). 164 1679-ben Arácson nemes Mórocza István alsóörsi lakos, 12 tallérért, Nagy János agilis és Szabó Katalin füredi lakosnak az arácsi szőlőhegyen lévő Köves úti nevű X A holdas szőlejét, melyet Csapó György, Mórocza István szőlei, a satóút és a haraszt határoltak, felszabadította. 165 A XVII. század végén a szőlőterület megállapítására lehetőséget ad az 1696. évi országos összeírás. A telkes jobbágyok és a házas zsellérek közül a szőlőbirtokosok nevét név szerint ismerjük. Arácson a 6 telkes jobbágy közül háromnak, Füreden a 17 telkes jobbágy közül hatnak az összeírás szerint nem volt szőleje. A szőlőbirtokos hazátlan zselléreket név szerint nem ismerjük. A dézsmás szőlőket bíró nemeseket és extraneusokat név szerint, továbbá a szőleiket kapaszámra és a szőlők termését - a szőlősgazdák távolléte miatt - sem Füreden, sem Arácson nem tudták összeírni. A szőlők területét holdban és kapásban is felírták, ezért ismerjük a hold/kapa mértékegységek viszonyát. Arácson minden hold szőlő hat kapás nagyságú volt, tehát egy ember hat nap alatt vagy hat ember egy nap alatt tudott megkapálni egy hold szőlőt. Füreden a hold átlagban nagyon közel volt az öt kapáshoz, de a szóródás is nagy: 3,6 és 16 kapás között.
