Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IV. Török kor (Lichtneckert András)

1609. április 29-én királyi parancsra ismét összeírták a tihanyi várhoz tartozó birtokokat abból az alkalomból, hogy II. Mátyás király a várkapitány kezéből kivette az apátság birtokait és Herovics Mátyást kinevezte birtokos apáttá.

44 Ebben az összeírásban csak Füred szerepel 6 jobbággyal, Arács nem. Ekkor Füred bírája Kys Balázs, a jobbágyok: Kutti Márton, Eördeögh István, Telekessy János, Zabo Péter és Weress András. A magyar nyelvű rész szerint a hat jobbágy kötelezettségei: „Adnak eztendeigh közönsigesen egy hizlaló artan(t), az várhoz hegyvámot, egy hold szeletül 6 veder bor. Dezma pedig Bezprimi várhoz; zolgálatot tyhani várhoz."

45 A veszprémi várhoz tartozó füredi javak 1615 körül keletkezett összeírása szerint a füredi jobbágyok mindenféle munkával szolgáltak és mindenből tizedet adtak. A várkapitánynak járó gabonatized 12 kereszt. A falu bírája Kereztes Zsigmond, a többi jobbágy nevei: Toldi Lázár, Vincze Péter, Simon Mihály, Simon Imre, Kovach Tamás, id. Kys Imre, Was Ambrus, Kereztes Benedek, Vas Mátyás, Bertold Miklós, Ferencze Mihály, Kereztes Zsigmond 46 4. Az úrbéresek a XVII. században 1650-ben egy füredi jobbágy a tanúvallomásában azt állította, hogy Fürednek eleitől fogva három örökös földesura volt, úgymint a veszprémi káptalan, a tihanyi apátúr és régenten a Csoron família, akiknek a része most Esterházy Lászlóé. A keltezetlen, 1645 körül keletkezett

47 urbárium a tihanyi apátságnak a tihanyi várhoz tartozó birtokait és azok jövedelmeit tartalmazza. Füred helységben a bíró Szabó Jakab. Neki, továbbá Bakó Gergelynek, Érsek Istvánnak, Bartok (Bertók) Györgynek, Kis Istvánnak, Domokos Istvánnak egész telke, Veres Mátyásnak VA telke vagy sessiója volt. A helységben a szántóföld 7SVz hold, a rét 23 darab. A szántóföld terméséből a veszprémi káptalannak adtak dézsmát. Azonkívül volt kilenc hold föld, amelyek után, ha bevetették, egyenként 15 kéve búzát adtak. A kilenc holdból Simon Imre és Kenczen Balázs 3-3, Veres András VA, Varga András, Varga György és Varga Miklós V2-V2 holdat bírt. A rétek közül az említett 23 rét a jobbágyhelyekhez tartozott, azonkívül még 3 rét volt, amelyek után fizettek a használóik, füredi Kis István évi 25 dénárt, alsóörsi Tóti Imre 1 forintot, Varga Miklós pedig - egy rétért és gyümölcsösért - 1 forint 50 dénárt. A falu adója: minden egész helytől 50 dénárt fizettek Szent György és Szent Márton napján, ezenkívül adtak a földesuruknak egy hizlalt ártányt. Szőlőhegyük után hegyvámot kapott a földesúr, minden hold szőlőtől 6 veder bort, egy kila abrakot, egy kalácsot. Tyúkot, tojást (tykmon), ludat is tartoztak adni a földesuruknak, és mikor kívánta, mindenféle munkát elvégeztek. A balatoni halászat után tartoztak „az úrnak kedveskedni". Egy malom után füredi Kovács János évi 40 dénárt fizetett, azonkívül 40 db fehér cipót is adott. A majorság (allodium) Füreden azt a házat jelentette, amelyben régebben Ramocsaházi Mihály apát lakott, továbbá a hozzá tartozó 2V2 telket 24 szántóval és 7 réttel. Ha a szántót az úr jobbágya bevetette, akkor a káptalannak adott tizedet róla. Ha vidéki ember vetette be, akkor minden hold után 15 kéve búzát adott az úrnak. A füredi Berekben és Fenékben 7 rét tartozott az uraság allodiumához, amelyeket minden esztendőben az uraság számára kaszáltak. Ezek közül az egyik rétet füredi Varga György bírta, évente 25 dénárt fizetett érte. Egy veteményes és egy szilváskertje is volt itt az uraságnak. A füredi Kuti Miklós és Telekesi Kata Aszófőn is bírtak 6 hold földet, amely után, ha bevetették, dézsmát adtak.