Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IV. Török kor (Lichtneckert András)

Füreden és Arácson név szerint csak a telkes jobbágyokat és a házas zselléreket írták össze. Füreden feljegyezték, hogy hat házas zsellér közül négynek a házán kívül sem földje, sem szőleje nem volt. Ugyanakkor itt szőlőbirtokos hazátlan zsellérek is éltek. Arácson zselléreket egyáltalán nem írtak össze. Füreden a helybeli jobbágyoknak 79 hold 192 pozsonyi mérő

9 kapacitású földjük volt, amelyből 169 pozsonyi mérő kapacitásút vetettek be. Arácson a telkes jobbágyoknak 23 hold 59 pozsonyi mérő kapacitású földjük volt, amelyből 54 pozsonyi mérő kapacitásút vetettek be. Mindkét helységben feljegyezték, hogy a helységek sok mindenben hiányt szenvednek és katonai beszállásolások sújtják őket. Emiatt az adózás és teherviselés szempontjából Füreden egy portát fél portára, Arácson ]

/u portára kellett számítani. Ha hozzávetőlegesen fel akarjuk mérni a két településen azt, hogy az 1536-os állapotokhoz képest hol tartott a helyreállítás folyamata tíz esztendővel a török kiűzése után, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy az 1536. évi portaszámnak (I8V2 és I2I/2) Füred legfeljebb a felét érte el, Arács pedig messze elmaradt attól 1696-ban. A török korban az egytelkes nemesekről is készültek adóösszeírások. Adataikat a nemességről szóló fejezetekben fogjuk közölni. 2. A török adója Zala megyében a töröknek alávetett vagy hódolt települések - ilyen volt Füred és Arács is - magyar részre és török részre is adóztak. 1554-ben, amikor a tihanyi várhoz tartozó Fürednek 6 adófizető portája volt, és minden porta után 2 forintot kellett fizetni, feljegyezték, hogy az egyiket magyar, a másikat török részre fizetik: „Thapolcha zekben az Tyhany jozagh es mynden kapu keeth keth foryntoth thezen, de az eggik, az másik thereknek adatik."

10 A Zala megyei portaösszeírásokban az adózó községek két csoportját különböztették meg. Az egyik, nagyobb létszámú csoportba a töröknek nem alávetett, ezért csak magyar részre adózó községek, a másik, kisebb létszámú csoportba a töröknek alávetett, emiatt az adó egyik felét magyar, a másik felét török részre fizető községek tartoztak. Ugyanígy jártak el a várak erődítési munkáira igénybe vehető 12 napi robot (gratuitus labor) felhasználásánál is. Zala megyében 1548-ban 1300 : 409%, 1572-73-ban 1021 VA : 47614 volt a töröknek nem alávetett és alávetett porták aránya. A kettős adóztatás rendszere nemcsak az állami adózást, hanem a földesúri adózást is átfogta. A tihanyi várhoz szolgáló úrbéresekről a XVI. század végén keletkezett tanúkihallgatás és úrbéri összeírás szerint Füred helységben 2 telkes jobbágy Szent Márton-napra 1 forint cenzust tartozott fizetni, de annak felét a töröknek adták, így a várnak csak 50 dénárt fizettek. Az Arácson élő telkes jobbágy is 50 dénár cenzust fizetett, emiatt a cenzus másik felét ő is a töröknek adhatta.

11 A Balaton-felvidék töröknek alávetett helységei a török állam vagy császár részére és a török földesúr részére is adóztak. Ebből következik, hogy a török állami és földesúri adóösszeírásokban is szerepelnek a Balaton-felvidéki falvak és jobbágylakosaik, s nemcsak szerepelnek, hanem adójukat teljesíteniük is kellett. Az 1563-1565. évből - a török időszámítás szerint a hidzsra 971-973. évéből származó fejadójegyzékben Füred és Arács a tihanyi nahije területébe tartozott. A nahije törzsterületéhez tartozó falvak közül Aszófő timárbirtok volt 6 házzal, Vászoly szandzsákbég hásza 8 házzal, Arács szandzsákbég hásza 4 házzal, Nagypécsely timárbirtok 10 házzal, Csopak szandzsákbég hásza 17 házzal, Kisszőlős timárbirtok 8 házzal, Füred