Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
III. Középkor (Rainer Pál)
1274. november 23-án P. - ciszterci rendi (!) - tihanyi apát előtt Hyeca, az apátság kéki jobbágya (jobagione nostro de Qviijrk) elzálogosította fél szőlőjét, amely az Erdye nevű helyen volt, 2 márkáért egy évre felső szomszédjának, Pethurkenek, aki szintén az apátság kéki jobbágya volt. Kikötötték, hogy a szőlőt a szüret előtt nem válthatja vissza. 1 1299. május l-jén Rénold tihanyi apát és konventje előtt megjelentek egyrészt az apátság népei, Peturke, öccsével Krisztössel és fiával Ivánkával, másrészt pedig Mátyás hidegkúti telepes jövevény (hospes et advena). Peturkéék egy kéklaki (territorio Keklok) szőlőjük - amelyet régebben (nyilván az 1274-es zálogbaadást követően) Hyecától, a tihanyi apátság füredi jobbágyától vásároltak - alsó vagyis a Balaton felé eső 2 /3 részét 20 penzányi bécsi dénárért 124 eladták Mátyás vendégnek. A szőlő északi V3 része továbbra is Peturkéék birtokában maradt. Kikötötték azt is, hogy Mátyás vagy utódai, ha a szőlőt idővel el akarnák adni, ezt csak az apátság és az eladók engedelmével tehetik meg. A szőlő nyugati szomszédja a szabadi Fornas fia Jakab szőleje volt. 125 A veszprémi káptalan 1325. április 24-én kelt okleveléből megtudjuk, hogy Foluyne-nek (Faluvéne ?), a tihanyi bencések udvarnokának fia Arnold, a tihanyi monostor néhai ispánja, IV. László királytól (1272-1290) jogtalanul magának adományoztatta a bencések kövesdi, szőlősi, kéki birtokrészeit, továbbá örvényesi udvarnoktelkeket. Ezért per támadt egyrészt Tamás tihanyi apát (1314-1340), másrészt pedig Arnold fiai, Pál, Demeter, Tihan és Oroszlán, továbbá a Zagorjéből 126 beköltözött Valpod fia László meg István veszprémi püspök (1311-1322) öccse, Péter mester között. Végül azonban utóbbiak, látván az apát írásait, mindent visszaadtak. Ekkor az apát megtartott magának Szőlősön 14 házat, a többit pedig évi 2 márkáért bérbe adta az alpereseknek, kikötve, hogy hűtlenségük esetén minden jószáguk az apátságra száll. 127 Az 1082. április 29-i dátummal Szent László király nevére hamisított - 1327-ben már megvolt -, a veszprémi egyház birtokösszeírását tartalmazó oklevél szerint Szent Mihály-egyháza ekkor már birtokolt Kéken. Nevezetesen 2 szőlőt, egy Petyr nevű szőlőművest és 40 hold földet, továbbá a prépost is szőlőt és 16 hold földet. 128 Egyetlen oklevelünk van arról, hogy Kék falu két részből állt. 1318-as adat szerint Alsókék volt a veszprémi püspök falva, de Felsőkéken is éltek püspöki jobbágyok. 129 I. Károly király 1323. május 23-i oklevelével, felismervén, hogy itt valóban egyházi vagyonról van szó, több olyan birtokot és birtokrészt, amelyet korábban királyi és királynéi jog címén officialisai útján elfoglalt, - így kéki birtokot is - visszaszolgáltatta Henrik veszprémi püspöknek (1323-1333). 130 Egy 1327. június 13-án a somogyi (ma Somogy vár) Szent Egyed-konvent által kibocsájtott oklevél a Henrik veszprémi püspök és a kéki ísou ispán közti per egyes állomásairól tájékoztat. A Kék falu határában fekvő malom és egy rét miatt folyó perben június 8-án a helyszínen Isou ispán, Egyed káplán bizonysága mellett, a püspököt helyettesítő András alesperes, arácsi plébános kezébe letette a Köcski Sándor országbíró (1324-1328) által megítélt esküt. 131 1331. július 28-án Tamás tihanyi apát és konventje jelentette I. Károly királynak, hogy parancsára Felicianus fia Péterrel kiküldték Péter aszófői papot, hogy Kachana fiainak, Sándornak és testvéreinek Kék nevű falva környékén nyomozzanak. A kiküldöttek megállapították, hogy Kachana fiainak jobbágyai július 25-én Lászlónak, Henrik püspök kéki jobbágyának a kúriáját erőszakkal elcsatolták, s földjéből egy részt - amelyet a nevezettek jobbágyaival közösen használt (mixtim habitam) - elfoglaltak. 132 1386. április 4-én a fehérvári káptalan jelentette Mária királynőnek, hogy a szőlősi Oroszlán fia Jánosnak Himfi Benedek veszprémi püspök elleni perében, 1385.
