Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

III. Középkor (Rainer Pál)

részletformáit nem ismerjük. A szentélyt lépcső és diadalív választja el a hajótól. Pado­zata szabálytalanul faragott, négyzetes mészkőlapokból állt. A gótikus diadalív mint­egy 40 cm-rel belelógott a román hajóba. A szentélyben álló főoltárt egyszerű vöröskő menza fedte. A szentély sarkait - támpillérek helyett - háromszög alakú alapozás-ki­szélesítésekkel erősítették meg, hogy a falak elbírják a boltozat súlyát. Bár a szentély alaprajzában a helyszínen rosszul kitűzött építmény, mégis felismerhető rajta a szabá­lyosságra irányuló törekvés. Szerkesztésmódja és arányai - Koppány Tibor szerint - né­met iskolázottságú, illetve abból származó gyakorlattal bíró mesterre utalnak. A góti­kus templomot belül geometrikus és növényi díszű freskók borították. Ezeknek marad­ványai főként a hajó északi oldalán maradtak meg, illetve kerültek elő. Talán szintén a gótikus szentéllyel egyidejű lehet a templom - mintegy 70 cm széles - körítőfala. Viszonylag kései voltát mutatja az is, hogy egyes korai sírokra ráépítették. A déli melléképítmény és a szentély szögletében állott csontházon három építé­si periódust lehetett elkülöníteni. Az első - sokszög, talán nyolcszög alaprajzú - csont­ház esetleg a nyugati toldással egy időben, a XIV. században készülhetett, de minden­képpen a gótikus szentély megépülte előtt, mert ennek a fala ráépült a csontházéra. A korai szentély bontásakor ezt is felszámolták. Az új szentély építésekor a régi helyére újabb csontház épült, amely egyik oldalával az akkor már meglévő déli melléképít­ményhez kapcsolódott. A csontház 3. bővítése a XV. században vagy a XVI. század ele­jén történhetett. A csontház külső megjelenési formája, lefedése vitatott. Az ásatás során a templomban lévő temetkezéseket - összesen 17-et - is feltár­ták. A kinti sírok közül ellenben csak a kutatóárokba esők - a nyugati oldalon 2, az északi oldalon 1, a keleti oldalon 3, a déli oldalon 1 - kerültek feltárásra. A 4. sír bajor érmét már említettem. Ezenkívül a 17. sírból került elő pénzmel­léklet, egy Mátyás (1458-1490) dénár. További sírleletként említhető néhány ruhaka­pocs és pártamaradvány. Eredetileg szintén sírmelléklet lehetett a szórványként előke­rült néhány késő középkori préselt fémlemez ruhadísz is. A templom belsejében - szór­ványként - további pénzeket is találtak az ásatás folyamán: bécsi dénár (XIII. sz., a román nyugati hajófal északi ajtónyílásában), Zsigmond (1387-1437) parvus (a kar­zatpillértől nyugatra), Albert (1437-1439) dénár (a karzatosz­loptól keletre), aquileiai Lodovico (1412-1423) dénár (az előző közelében), steier IV. Friedrich (1435-1493) pfen­nig (a pillér és az oszlop között), II. Ulászló (1490-1516) dénár (hely­megjelölés nélkül), I. Ferdinánd (1526-1564) dénár (II. sz. kutatóárok a templom északi falá­nál), Rudolf (1576-1608) dénár, 1579 (a temp- 5. ábra. Körmeneti kereszt a balatonfiired-siskei lom déli falának belső oldalánál). templom 6. sz. sírjából (Fotó: Nagíjvári Ildikó)

Next

/
Thumbnails
Contents