Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
III. Középkor (Rainer Pál)
Íj— Li m&m® ROMÁN II. PERIÓDUS XIII. sz. Illlllllllllllllllll GÓTIKUS I. PERIÓDUS XIV. SZ. V/S////////A GÓTIKUS II. PERIÓDUS XV. SZ. !•• -r.J GÓTIKUS III. PERIÓDUS XVI. SZ. lékrész és a hajó közti átjárás biztosítására a hajó nyugati falát két csúcsíves ajtónyílással törték át. Az áttörésekkel meggyengített fal stabilitását pedig két - a két nyílás közé, a fal nyugati oldalához épített nagyobb és a keleti oldalhoz toldott kisebb - támpillérrel próbálták megőrizni. (A támpillérek talán még a nyugati hajófal áttörése előtt, a karzat elkészültekor megépülhettek.) Az előtérbe való bejárás a nyugati falon keresztül, egy a falsík elé 30 cm-rel kiugró, rézsűs kapun át történt. Ekkor falazhatták be az eredeti déli bejáratot. E toldalékrész felépítményét, lefedési módját nem ismerjük. A következő bővítésre a XV. század során - mindenesetre a gótikus szentély megépülte előtt - kerülhetett sor. Ekkor a hajó déli oldalához egy 4 x 4,35 m belméretű, 75 cm-es falvastagságú előteret toldottak hozzá. A déli hajófalat - a román bejárattól keletre - ismét áttörték. A toldalékrész déli falának széles nyílása valószínűsíti, hogy ez az előcsarnok nyitott lehetett. Az előcsarnok külső sarkaihoz egy-egy hatalmas támpillér kapcsolódik. Ezek esetleg arra utalnak, hogy az előtér felett egykor torony emelkedett hasonlóan a közeli Balatonszőlős 113 és Vörösberény 114 templomaihoz -, bár a csekély falvastagság ugyanekkor ellentmondani látszik ennek a feltevésnek. Lehetséges, hogy egyszerű, torony nélküli toldás készült, mint a környékbeli Alsóörs 115 és Vilonya 116 egyházainál. A XV. század derekán - valamikor 1438 és 1460 között - a román szentélyt és diadalívet lebontották, s a hajóval azonos szélességű, a nyolcszög három oldalával záruló, 88 cm-es falvastagságú, új gótikus szentélyt építettek, amelyet gyámköveken nyugvó, vörös homokkő bordás keresztboltozat fedett. A szentély építési idejét a közvetlenül a 4. sír felett előkerült pénz - III. Bajor Albert (1438-1460) pfennigje - alapján aránylag pontosan keltezhetjük. Erre a sírra ugyanis ráépült a szentély keleti fala. A szentély északi falába pasztofóriumot, déli falába ülőfülkét mélyítettek. Déli és délkeleti ablakainak 4. ábra. A Szent Mihály-templom építési korszakai. 1. XII. század, 2. XIII. század, 3. XIV. század, 4. XV. század, 5. XVI. század eleje (Valter et al. 164.)
