Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
I. Balatonfüred környékének természeti képe
fejlődésű formációk közül a Megyehegyi Dolomit és a Felsőörsi Mészkő határ-sztratotípusa szintén Balatonfüred közigazgatási területére esik (7. ábra). A Farkó-hegy alatti szőlők alsó szélén, a bokrokkal benőtt gyepben két, egymással párhuzamos, közel 50 m-es árokban feltáruló anisusi 20 korú rétegsort Budai és Vörös 21 írta le. A feltárásban a Megyehegyi Dolomit legfelső rétegei és a rátelepülő Felsőörsi Mészkő kb. 20 m vastag alsó szakasza vizsgálható. Az idősebb dolomitrétegek csak a keleti (II. sz.) árokban bukkannak elő (59-47. réteg). A fedő felé haladva fokozatosan elmeszesednek, majd mészkőbe mennek át, amely alul még kissé dolomitos, feljebb márgás és enyhén bitumenes. A krinoideás 22 , brachiopodás 23 mészkőben (28-16. réteg) vastag héjú kagylók, csigák is előfordulnak. Efölött világosbarna, erősen bitumenes mészkő települ szegényes ősmaradvány tartalommal, majd jól rétegzett, sötétbarna, bitumenes, márgaközös mészkő következik. Ebben fordul elő - kagylók és sok más ammonita 24 nemzetség társaságában - a Magyarországról leírt „Balatonites" nevű lábasfejű. A két szelvényt összekötő árok révén a nyugatiban (I. sz.) tovább követhető a folytatás: jól rétegzett bitumenes, néhol lemezes mészkő (1-76. réteg). Ebben már diffúz kovatartalom mutatkozik, amely felfelé fokozatosan növekszik, a 38. rétegtől kezdődően pedig tűzkőlencsék formájában jelentkezik. Az egyre magasabb kovatartalom miatt a 77. rétegtől a mészkő gumóssá válik, és egyúttal a fauna is elszegényedik. A fentebb említett középső-triász formációk egy részét - a városközponttól északra és Arács területén - kiterjedt pannon üledékek fedik, de azért a sávos elrendeződés alapvetően ezekre is jellemző. Főleg a Péter-hegy és a Tamás-hegy keskeny gerincvonulata mutatja ennek jó példáját, míg a Száka-hegy és a Győr-hegy környéke kivételt képez. Itt a rétegek közel szintes települése és a morfológia miatt szélesebb és szabálytalan alakú foltok rajzolódnak ki a térképen. Tovább bonyolítja a földszerkezeti képet, hogy ebben a zónában vonul végig az északkelet-délnyugat csapású Litéri-felto„\ 330" 150° 1. (Ny-i) árok rrrmn, ^ F 1 \\ E / DalalonII. (K-i) árok 1 (ílred // F I E ; D ; C ; 8; A 1 1 1 (ílred // \ \ \ \ 0 10 m •év—.i V\ 1 AS7Ó/Ö A dolomit B meszes dolomit • a feltárás helye C mészkő, márgás mészkő, dolomitos mészkő D crinoideás, brachiopodás mészkő 7. ábra. É 1- világosbarna, töredezett mész.kő F sötétbarna, lemezes mészkő A Megyehegyi Dolomit és a Felsőörsi Mészkő határátmenetét feltáró 0 i 1 km i (i gumós, tüzköves mészkő geológiai alapszelvény (i gumós, tüzköves mészkő (Budai-Vörös 1988. nyomán)
