Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

III. Középkor (Rainer Pál)

így a plébánosoknak biztosította a tizednegyed egészét. Továbbá egyes bencés apátoknak birtokaikon megengedte az összes tizedszedést. A pápa lemondatása után azonban a zsinat 1415. július l-jén rendeleteit felfüggesztette, s a felfüggesztéshez július 19-én Zsigmond király is hozzájárult. Demeter apát „akciója" során tehát XXIII. János ellenpápa - számára kedvező - rendeleteire hivatkozhatott. Most a király is tájékoztatta, hogy az említett rendeleteket visszavonták, továbbá megparancsolta, hogy a jogtalanul szedett tizedeket szolgáltassa vissza, s a jövőben ne merje azt beszedetni.

52 Demeter apát - úgy látszik - nem szeppent meg a távol lévő király parancsától, s nem visszakozott. Ugyanis amikor Kanizsai János esztergomi érsek (1387-1418) Budán, 1416. november 15-én érvénytelennek nyilvánította XXIII. János pápa rendeleteit, egyúttal elrendelte, hogy az engedetlen apátot fogják el, s állítsák az esztergomi érsekhelyettes ítélőszéke elé.

53 Az ügy még jó ideig húzódott. Végre 1418 elején az esztergomi káptalan előtt megjelent egyrészt Kálmáncsehi Mihály fia János segesdi főesperes a veszprémi káptalan nevében, másrészt Demeter apát, s amikor Péter esztergomi prépost, pápai bíró el akart járni ügyükben, Demeter apát a mintegy 3 éve elfoglalt tizedeket - belátván, hogy azok nem őt illetik - visszaadta és elégtételt ígért. Minderről március l-jén Péter prépost

04

, március 4-én pedig az esztergomi káptalan oklevelet bocsájtott ki.

55 A XV. századtól kezdve több adattal rendelkezünk világaik füredi birtoklásáról is. 1450-ben Ugrón László tihanyi apát (1439-1478) a gersei Petheőktől 25 magyar forintot vett kölcsön, s tartozása fejében füredi birtokrészeket kötött le zálogba számukra.

56 Részbirtoka volt itt az essegvári vártartománynak. Essegvárt és birtokait - így Füredet is - Albert király zálogosította el 9000 magyar forintért Rozgonyi Istvánnak.

07 1459. augusztus 30-án Mátyás királytól (1458-1490) királyi jogot nyertek ezen birtokaikra.

08 1476-ban Mátyás Rozgonyi János ilyetén jogait is megújította.

59 Időközben Essegvár fele az Újlakiak kezére került. 1507-ben Újlaki Lőrinc herceg essegvári részét - királyi engedéllyel - füredi és más birtokrészekkel együtt a veszprémi káptalannak adta misealapítvány céljára.

60 1507-ben II. Ulászló király királyi jogot adományozott Ányos Ferencnek és néhai nagybátyja, Ányos Mihály fia Miklósnak füredi birtokára. Valószínűleg az Ányosok füredi birtoklása is Essegvárral lehetett kapcsolatban, mert már 1472-ben követelésük volt ott. 1508-ban Ányos Ferenc vejének, Sárközi Pálnak - Ágota leánya férjének - adta el füredi birtokrésze felét. Ányos Ferenc hamarosan meghalt, s összes birtokai a Búsított Ágotára szálltak.

61 1473-ban enyingi Török Ambrus és felesége, devecseri Choron Katalin kapta Mátyás királytól Pápa, Úgod, Devecser és Gesztes várát, számos további birtokkal - így füredi birtokrésszel is - egyetemben.

62 1480-ban a Somogy vármegyei Keresztúri Bereck fia András füredi részeit megfelezték a Keresztúriak és a szentágotai Bereckfi Balázs között. Füredi birtokuk szomszédjai a fajszi Ányosok, a füredi Vincze János és a siskei Orosz Gergely birtokai voltak.

63 A Balaton-felvidék hagyományosan kiváló borvidék. Láthattuk, hogy már a tihanyi apátság 121 l-es birtokösszeírásában is szerepeltek Füreden szőlőművesek. III. András király a tihanyi bencések részére tett 1298-as birtokadományánál kiemelte az eladományozott Pasca-féle királyi udvarnokbirtok tartozékai között a szőlőket.

64 Füredi szőlőadásvételekről főként a XV. századból maradtak meg adataink. 1420-ban a veszprémi káptalan előtt Füredi Péter fia Bálint váltotta vissza két füredi szőlőjét.

65