Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
III. Középkor (Rainer Pál)
1440. február 6-án a veszprémi káptalan előtt Bálint fia Péter, a tihanyi apátság füredi jobbágya 5 aranyforintért és 50 dénárért Essegvári Pál veszprémi püspöki várnagynak 3 évre zálogba adta Füreden, az Apátlak nevű helyen (in loco Apathlak) lévő szőlőjét, amely keleten szomszédos volt a füredi Szent Margit-egyház szőlőjével. 66 1476. január 9-én Veszprémben Vetési Albert püspök (1458-1486) a veszprémi székesegyház északi oldalán álló Szent György-kápolnában általa alapított Krisztus Szent teste, Szent Albert, Lőrinc, Sebestyén és Januarius vértanúk oltárát birtokadománnyal látta el. Ezek között volt két vásárolt füredi szőlője. Az egyik a füredi szőlőhegyen lévő Kozmaszőlő (Kozmazelew), amely keleten egy másik vásárolt püspöki szőlővel, délen a vámosi Móric fia György szőlőjével, északon a füredi Nagy Miklós özvegye szőlőjével, nyugaton pedig a szüreti úttal - amely a fajszi Szent Valpurga-egyház szőlejéhez vezetett - volt határos. A másik szőlő keleten az előbb említett püspöki szőlővel, valamint csipkebokros hellyel, délen a füredi Kéki Péter szőlejével, északon meg részben egy műveletlen szőlővel, részben csipkebokrokkal volt határos. 67 1486-ban Essegvári György vásárolt szőlőt Füreden. 68 Egyes füredieknek más környékbeli helységekben (Alsóörsön 69 , Csopakon 70 ) is voltak szőleik. A Szent Margit-kápolna Füred egyháza, a Szent Margit-kápolna (capella Sancte Margarethe) első említését egy Viterboban 1267. január 11-én kiadott oklevélből ismerjük, amelyben IV. Kelemen pápa (1265-1268) birtokaikban és javaikban megerősítette, továbbá védelme alá vette a tihanyi bencéseket. 71 Az oklevél szövege sorrendben helyesen, Papsoka Szent 2. ábra. A Szent Margit-templom, amelyet a XVI. század végétől a református egyház, 1855-től az izraelita hitközség használt (Fotó: Róka Lajos)
