Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

II. Régészeti korok Őskor (Regénye Judit)

A gótikus szentély oltára alatti római falat égett omladékréteg fedte.

33 Ez annak a IV. század végi pusztulásnak a nyoma, amely után már nem kezdtek új építkezésekbe a villa területén, egykori lakói sohasem tértek vissza erre a helyre. A Balaton-felvidéki római települések IV. század végi pusztulása általánosnak mondható. Az újjáépítésekre azért sem került sor, mert azokon a településeken is (pl. Balácán), ahol nem egy nagy tűzvész vagy egyéb katasztrófa szakította meg a vidék megszokott életét, a közelgő barbár betörések hírére lakói inkább elmenekültek, hátrahagyva ingatlanaikat, nagyobb ingó vagyonukat, mintsem újabb építkezésekbe kezdjenek. A feltárások nyomán megismert római falak valóban nem elegendők a helyiségek rendszerének meghatározására. Az összesen 14 észak-déli, ill. a 2 kelet-nyugati irányú falszakasz

34 legalább két épületre enged következtetni, amelyek közül a nyugati talán udvarral is rendelkezhetett. Az ehhez az épülethez tartozó fűtésrendszerből nem okvetlenül kell egy belső fürdőre gondolnunk. A padlófűtés téglaoszlopocskái lehet, hogy csak egy fűtött helyiség padozatát tartották. (10. ábra) Balatonfüredről a legösszefüggőbb, római kori objektumra vonatkozó alaprajzot Szentléleky Tihamér 1956-1957-es ásatásai és rajza nyomán ismerjük.

35 S bár a szinte utolsó kősoráig kibányászott épület funkciójának meghatározását leletekkel nem lehetett alátámasztani, a négyszögletes tér köré rendezett félköríves, patkó záródású bővítmények (apszisok), ahol általában a medencéket helyezték el, további kisebb, négyszögletes helyiségek - az alaprajzi elrendezésre tekintettel - megengedik, hogy ezekben a református iskola építésekor először felszínre került falmaradványokban egy római kori fürdőt lássunk. A hypocaustum-, fűtőcső-részletek alapján Rómer Flóris már 1860-ban egy itt rejtőző fürdő lehetőségéről írt

36

, s ugyanerre a következtetésre jutott Kuzsinszky Bálint is, aki az épület több helyiségét is lerajzolta a Balaton környékének régészetével foglalkozó munkájában. A 60 cm vastag falak, egy 8 m hosszú, 8,5 m széles, 5,5 m-es átmérőjű apszissal bővített nagyobb és egy 5,5 x kb. 8 m-es alapterületű kisebb helyiséget fogtak közre. Az apszistól 15 m-re újabb falat látott.

37 (11. ábra) A Rán11. ábra. A római kori fürdő alaprajza: 1. Kuzsinszky 1920. 208. ábra nyomán, 2, Szentléleky T. ásatása nyomán, LDM A 3638