Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

II. Régészeti korok Őskor (Regénye Judit)

Dû fúíő csaf. Szöllőkalja út lakóépület 12. ábra. Római kori falmaradványok a balatonarácsi Szőlők alja utcában, LDM A 13995 nyomán (Rajz: Palágyi S.-Fckete Z.) zay-villa telkén 1931-ben talált bronz térdfibula

38 tulajdonosa ennek a fürdőnek - minden bizonnyal - látogatója lehetett. A református iskolától és a templomtól nincs túlságosan távol a református paplak sem, amelynek kerítésfalából egy római oltárkő került a veszprémi múzeumba.

39 Balatonfüred egyetlen római korból származó vallási emlékén nincs felirat, egyetlen egy isten sincs rajta megnevezve. Különös, hogy hiányoznak e térségből az isteneknek szentelt oltárok, s a háziszentélyek kedvelt istenszobrocskái is. Siske és az Aszófőre vezető út közötti Laki-dűlőben ismét épületre utaló nyomok mutatkoztak. Kuzsinszky Bálint a római fürdő leírásával egy időben Szabó Sándor Laki-dűlőben található pincéje mellett peremes római téglákról is említést tett, s a felszíni domborulatokból következtetve római falat sejtett.

40 A 60-as évek terepbejárásai megerősítették a falutól délre eső területről szóló információkat. A felszínre került leletek az épületet a III—IV. századra keltezik.

41 A vizenyős rét szélén emelkedő Belső-mező néhány tegula- és edénytöredéke ezen a területen is feltételez római kori települést.

42 Balatonarács nagyobb római települései a falutól délre a Séd (Koloska-patak) jobb és bal partján jöttek létre. Mivel egyik helyen sem voltak feltárások, csak azokra a híradásokra hagyatkozhatunk, amelyeket a veszprémi múzeum nyilvántartásaiban, az 1912 óta megjelenő publikációkban találunk. A Séd jobb partján, Kiss Mihály szőlejéből és bal partján Fejes István és szomszédainak szőlejében, a Járdánházy és Kopcsák (Holéczy) szőlők alatt nagy felületen falak, épületmaradványok jelentkeztek, apró bronz-, vas- és éremleletekkel, egy azóta eltűnt oszlopfővel egyetemben. Molnár Antal szőleje is mint nagy mennyiségű vasanyag lelőhelye ismert.

43 A kerámiaanyagból a rómaiak díszkerámiájának egyikét, egy terra sigillata tálat, benyomott oldalú poharat, a fémek közül a bronz ruhakapcsoló-tűket (fibula), bronz merítőkanál-töredéket, vaskéseket, vaslándzsákat

44

, kocsivasalást és egy tengelyszeget

45 emelhetjük ki, amelyek szerint az arácsi Séd partján a római kori települések a II. század elejétől már biztosan léteztek, s folyamatosan (esetleges kisebb megszakítással a III. század közepe táján) lakták azokat IV. század végi elhagyásukig. 1969 késő őszén a patak bal partján a Szőlők alja utcában vízvezeték fektetéséhez árkot ástak. A kidobott tetőcserepek, az edénytöredékek, az elbontott falak törmeléke egy nagyobb kiterjedésű épületre, épületcsoportra engedett következtetni. Az árokkal 9 keresztirányú falat, falsarkot, terrazzo padozatú helyiséget és fűtőcsatornát vágtak át.

46 (12. ábra) A további feltárás úgy, mint Siske középkori templománál is, elmaradt. Bár Balatonfüreden és Balatonarácson is a települések egy része már a II. századtól fennállt, mégsem ismerjük korai temetőit. A legkorábbi, II. század végi, III. század ele-