Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

III.Török kor (Lichtneckert András)

szaladásra hozták. Bornemissza a sötét éjben két mérföldnyire űzte s vágta a szaladó törököt. A szomszéd falvakat rabló kétszáz török lovas meghallván, hogy a mieink szétverték a dandárt, úgy megijedt, hogy a rabok és a zsákmány hátrahagyásával szétfutott. Ezalatt Török Ferenc száz huszárja találkozott a török dandár részéről még a csata előtt kémkedésre kiküldött 25 török lovassal. Ezeket is szétverték." Bornemissza egyetlen embert sem vesztett a csatában.

8 Eszerint a csatában a magyar csapatot Bornemissza János vezette, s abban Thúry Márton veszprémi kapitány is részt vett a huszárjaival, Török Ferenc pedig csak tartalékban volt az embereivel. A leírásból pontosan meghatározható a csata helye: az alsóörsi kertek alatt a falu rétjein zajlott a küzdelem. Valószínűleg a magyarok körbefogták és a csata hevében a törökök egy részét a Balatonba szorították, ahol többen halálukat lelték. A különböző szempontból készült beszámolókból kitűnik, hogy a magyar katonaság részéről jól szervezett akció volt, mivel a székesfehérvári török haderővel, létszámából következően, egyetlen Balaton-felvidéki magyar végvár katonasága sem tudta felvenni a küzdelmet a siker reményében. Korabeli adatok szerint a székesfehérvári török helyőrség létszáma 1569-1570 körül 1855 fő volt, amelyből a lovasság: szpáhik és martalócok vettek részt a számukra balul végződött alsóörsi csatában.

9 A törökök mindenképpen olyan jelentős katonai erőt képviseltek, amelynek a legyőzéséhez a magyar végvárak katonai erejét egyesíteni kellett. Az alsóörsi csata kimenetele is hozzájárult ahhoz, hogy a magyarok kemény ellenállását tapasztalva, a törökök felhagytak az áttörési kísérletekkel a Balaton-felvidéken, és a Balatontól nyugatra eső zalai területeken próbálták meg kierőszakolni a Bécs irányába való előrenyomulást.

10 3. A település lakottsága: pusztulás és folyamatosság A Balatontól északra fekvő sávban települések sora vált lakatlanná a török korban, elsősorban a XVI. század közepén végbement török előnyomulás és a tizenötéves háború következményeként. Az elpusztult településeken kívül, amelyeknek a nevét és emlékét sokszor csak egy szőlőhegy őrzi a faluhatárban, a Balaton-felvidéken több falu jogállását ideiglenesen pusztaként jelölték meg, főleg a török kiűzését eredményező 1683-86. évi felszabadító háború idején. Alsóörsön ezzel szemben megmaradt a település folyamatossága a XVI-XVII. században, s nem emlegették pusztaként a török kor végén keletkezett írott forrásokban sem. Ez annak ellenére van így, hogy Alsóörsnek is jócskán kijutott abból az értelmetlen pusztításból, ami a török hadak járását kísérte, s adófizető portáit rendszeresen a töröknek hódolt települések között írták össze. 1531-ben Alsóörsön 16 szegény és felprédált telek volt. Az 1548. évi dicalis összeírás idején a