Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)
XI. A termelőszövetkezet működése és a település fejlődése a szocialista rendszerben (Lichtneckert András)
A termelőszövetkezet működése és a település fejlődése a szocialista rendszerben Lichtneckert András 1. A Balaton Termelőszövetkezet működése A parasztság az ötvenes években két alkalommal érezte úgy, hogy a hatalom szorítása gyengül. Először a Nagy Imre kormányprogram meghirdetésekor, másodszor 1956. november 27-én, amikor a kormány eltörölte a kötelező beszolgáltatás rendszerét, beszüntette az erőszakos tagosításokat, elítélte az önkéntességet sértő szövetkezetszervezést. Mindkét esetben azonnal érződött az újrakezdés vágya, ami egy borvidéken mindig a szőlőtelepítéseken mérhető. Az 1957. szeptember 30-i vb-ülésen Horváth Lajos elmondta, hogy a községben több gazda szőlőt akar telepíteni. 15 kat. hold lenne az a terület, amelyet forgatni akarnak, tíz gazda akar szőlőt telepíteni, de a gépállomás nem tud forgatógépet adni. 1 Az 1957. november 25-i vb-ülésen elhangzottak szerint az előző esztendőben 8 kat. hold szőlőt telepítettek, 1957-ben 15 kat. hold szőlőtelepítést terveztek. Az ülésen megjegyezték: „a parasztság újra szereti a földet". 2 Az 1958. február 26-i tanácsülésen az MSZMP-titkár kifejtette, hogy az állam „segítségére volt a parasztságnak akkor, amikor eltörölte a beadás rendszerét és szabad felvásárlás útján kívánja fedezni szükségleteit". Ezen a tanácsülésen is folytatódott a termelőszövetkezet propagálása, de csak a szőlőtermelő szakcsoport megalakítását tűzték ki célul." A fordulat az 1958. december 2-án tartott vb-ülésen következett be azáltal, hogy a vb-elnök ismertette a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről kiadott 3004/1958. számú párt- és kormányhatározatot. Azonnal javaslatot tett a mezőgazdasági fejlesztési bizottság megalakítására. Vita után a bizottság tagjai közé választották az MSZMP, a KISZ, a Hazafias Népfront és a Nőtanács elnökeit, az iskolaigazgatót, 11 „dolgozó" parasztot és egy földmunkást. 4 1959. február l-jén az MSZMP községi alapszervezete és a községi tanács a mezőgazdasági fejlesztési bizottság bevonásával munkatervet készített a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. A 14 pontból álló munkaterv elsősorban az „agitáló és népnevelő" feladatok végrehajtásával foglalkozott. A feladatok végrehajtásának határidejéből kitűnik, hogy a termelőszövetkezet megszervezését hosszabb idő alatt tervezték, mint az a későbbiekben megtörtént. Több feladat határideje május vagy július hónap volt. A termelőszövetkezettel kapcsolatban