Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

XI. A termelőszövetkezet működése és a település fejlődése a szocialista rendszerben (Lichtneckert András)

az agitációs munkára kijelöltek részére oktatást szerveztek, ahol a tsz-ek mintaalapszabályát, a földjáradékra vonatkozó rendeletet és a termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó nyugdíjtörvényt ismertették. Az előadások megtartására felkért egyik előadó a lovasi tsz elnöke, Bácsi Gyula volt. Végül összeállították a „tsz-szervezésnél belépésre kerülő dolgozó parasztok", összesen 59 család névjegyzékét, és minden öt családhoz három agitációs beosztottat rendeltek. A tsz-szervezésnek még az eredeti tervekben szereplő menetét is teljesen megváltoztatta a megyei pártszerveknek az a törekvése, hogy a tsz-esítés gyorsaságával kitűnjenek. Alsóörsön a szervezés március 4-én megindult. A fűzfőgyártelepiekből és várpalotai bányászokból álló szervező brigád sorra járta a gazdákat. Sokan elmenekültek hazulról, de végül szépszóra vagy fenyegetésre minden gazda belépett a szövetkezetbe. Március 9-én 95 belépővel megalakult a termelőszövetkezet és 10-én a fűzfőgyártelepi szervező brigád autójára szerelt hangos bemondón kihirdették: Alsóörs termelőszövetkezeti község lett.

5 A tsz-szervezés a községi tanács számára elsőrendű feladat volt. Beszámolója szerint „Nagy munkát fejtett ki a végrehajtó bizottság községünk szocialista mezőgazdasági átszervezésénél. Megszervezte és előkészítette a mezőgazdasági lakosság felmérését, biztos adatokat szolgáltatott az agitációs munkában részt vett aktívák részére, majd feldolgozta a már belépett tsz-tagság vagyoni helyzetét és ezzel elősegítette a tervkészítő brigád munkáját. A végrehajtó bizottság megszervezte és levezette az előkészítő bizottság ülését, majd 1959. március 11-én az ünnepélyes termelőszövetkezeti alakuló közgyűlést.

6 A tavaszi mezőgazdasági munkákról szóló vb-titkári beszámoló szerint március 10-én összeült az előkészítő bizottság és elhatározta, hogy március 11-én a földműves-szövetkezet helyiségében, a volt közbirtokossági kocsma nagy helyiségében ünnepélyes alakuló termelőszövetkezeti közgyűlést hív össze. Az alakuló közgyűlésen 84 belépett termelőszövetkezeti tag és mintegy 20 vendég jelent meg. (A hivatalos tsz-nyilvántartásban ennél kevesebb tag szerepel.) A jelölő bizottság javaslata alapján az alakuló közgyűlés egyhangúlag megválasztotta a termelőszövetkezet elnökének Horváth Géza tsz-tagot, elnökhelyettesnek ifj. Farkas Zoltán tsz-tagot és a vezetőség tagjainak ifj. Zsebők Zsigmond, ifj. Bognár István, Tóth Gyula, ifj. Gaál Gyula (Lajos fia), ifj. Vörös Gyula, és Huszár Károly tsz-tagokat, a fegyelmi bizottságba Tóth Lajos (elnök), Horváth Gyula és ifj. Csima Lajos tsz-tagokat. Horváth Géza tsz-elnök az 1982-ben kiadott Csopak Tája című kiadványban így emlékezett vissza a megválasztására: „Termelőszövetkezeti tag sem voltam. Az idősebb emberek összebeszéltek, meghívtak a közgyűlésre, és megválasztottak elnöknek. Főkönyvelő Takács Mihály lett, aki a földműves-szövetkezetből jött hozzánk. Az aktívabb vezetőségi tagok közül Huszár Károly, ifj. Farkas Zoltán, Gaál Gyula, Tóth Lajos neve érdemel említést."

7