Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VIII. Két világháború árnyékában (Lichtneckert András)

nök, Kövess Emil, Kövess Miklós, özv. Loszkot Ödönné, dr. Mihálkovics Elemér, Masirevich Fedorné, Meggyesi Miksa, Molnár Pál, Nagy Sándor, Nagymihály Ferenc mérnök, dr. Névelős Gyula min. osztályfőnök, dr. Peér István, Peér Leó premontrei kanonok-perjel, dr. Petrányi Győző egyetemi magántanár, dr. Pogány László, Rády Andor gazd. főtanácsos, dr. Rády Ferenc, Rend Aurél, dr. Sallay Ferenc, Schmiedt József, dr. Schöpflin Pogány Károly min. titkár, Schreiber Simon Ádám, Stefkovics Andor, ifj. Stráner Gyuláné, dr. Szenté Geisler Kázmér, Takács Mihály, Telegdy György, Örményi István, özv. Wichnalek Ferencné. Az újabb tagok között említettek: dr. Annau Ernő, Apáthy Frigyes min. szám. tanácsos, Békessy Károly, Csatáry Jenő, Grandjean Andor, dr. Jablonkay Géza székesfővárosi tiszti ügyész, Kovách Lajos, Laky Kálmán, dr. Miskolczy István egyetemi tanár, dr. Martoncsik Imre, dr. Molnár Imre, Nusser Ferenc, Raj Ferenc vállalati ügyész, vitéz dr. Sebestyén Kálmán országgyűlési képviselő, Schmiedt János, Szelényi Ernő, dr. Szűcs István min. osztályfőnök, Tibor György, Tscheik Ernő tan. képző intézeti igazgató, dr. Turchányi Endre, Vass Károly. Az egyesület első elnöke, Stráner Gyula szerint az egyesületet azért kellett megalakítani, mert az új villatulajdonosoknak kevés beleszólása volt a fürdőtelep ügyeibe. Stráner Gyula fürdőegyesületi elnök 1927. augusztus 4-én kelt levelében bejelentette a közbirtokosságnak, hogy a park- és fürdőérdekeltség átalakult fürdőegyesületté. A közbirtokosságtól kérte, hogy a Mihálkovics Tivadar özvegye által a közbirtokosság elnökénél letétbe helyezett 2,5 millió koronát adja át a fürdőegyesület elnökségének a szükséges park- és vízpartrendezési munkák elvégzése céljából és nevezzen ki Mihálkovics Tivadar helyére felügyelőt, a cenzusdíjakat állapítsa meg pengőben, a parton lévő kabinokat engedje át továbbra is a fürdőegyesület részére.

98 A közbirtokosság és az újonnan megalakult egyesület kezdettől ellenséges viszonyban volt, a közbirtokosság lépéseket tett az egyesület bejegyzésének megakadályozására. A közbirtokosság a belügyminiszterhez intézett 1927. október 18-án kelt levelében tiltakozott az egyesület alapszabályainak jóváhagyása ellen azzal, hogy az egyesületnek nincs fürdőterülete, s a közbirtokosság tulajdonán vindikál magának jogokat. A fürdőegyesület a közbirtokosságot befogadná ugyan egy szavazattal, de a terület sorsa felett a közbirtokosság 108 tagja jogosult dönteni.

99 A közbirtokosság és a telepiek között a viszony erősen megromlott. A közbirtokosság attól tartott, hogy az egyesület a tulajdonába akarja venni a fürdőtelepet, ami a közbirtokosságé volt, a fürdőegyesület pedig három évtizedes munkáját és befektetéseit látta veszélyeztetve. Ráadásul úgy látták, hogy a fürdőtelep elhanyagolt állapotban van, a park gondozatlanná vált, egészében megállt a fejlődés. A fürdőtelep bérleti joga miatt hamarosan per kezdődött, amely