Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VIII. Két világháború árnyékában (Lichtneckert András)

hatalmas összegeket emésztett fel mindkét oldalon. A kúria által meghozott végső ítéletben a fürdőegyesületet nem ismerték el jogutódnak, ezért a fürdőegyesület pert vesztett. Hogy a telepiek számára mégsem veszett el az előző nemzedék hagyatéka, abban több tényezőnek volt szerepe. 1. 1929-ben megjelent az új fürdőtörvény, amely alapján még azelőtt megalakították az üdülőhelyi bizottságot, hogy Alsóörsöt a belügyminiszter fürdőhellyé nyilvánította volna. Ebben a bizottságban Mihálkovics János és Gábor Lajos a fürdőegyesületet, Damjanovich Lajos a Balatoni Intéző Bizottságot, Ifjú Sebestyén a villatulajdonosokat képviselte. 1933-ban a belügyminiszter Alsóörsöt üdülőhellyé nyilvánította. Ezután új üdülőhelyi bizottságot kellett alakítani, amelyben a telepiek már csak két helyet tudtak megszerezni maguknak. Először 1928-ban főszolgabírói felhívás alapján foglalkoztak a külső és belső védőövezet, azaz az üdülőhelyi övezet határainak a megállapításával. Javaslatuk szerint a védőövezetet nyugatról a mai May János utca, keletről a Loki út, északról a Peér-villa (ma Endrödi Sándor út 43. sz) vonala határolta volna.

100 Alsóörs üdülőhellyé nyilvánítása után ki kellett jelölni az üdülőtelep határait. Ebben a kérdésben újra összecsapott az egyesület és a falu elöljárósága, mivel az egyesület az üdülőhelyi díj miatt az üdülőtelep határainak a kitágításában, a falu elöljárósága a pótadó miatt a határok kisebbítésében volt érdekelt. Közben a miniszteri rendelet az üdülőhelyi bizottság hatáskörét egyenesen a fürdőegyesületre ruházta.

101 2. Az események alakulását befolyásolta a balatonfüredi járás főszolgabírája által a fürdőtelepen tartott bejárás, és a bejárás után 1931. július 17-én kiadott rendelkezései, amelyek a fürdőegyesület pozícióin lényegesen javítottak. A főszolgabíró megállapította, hogy a fürdőtelep a bejáráskor tapasztalt állapotában közfürdő céljára alkalmatlan. A fürdőtelep rendbehozatalára az alsóörsi nemesi közbirtokosságot, a terület tulajdonosát és birtokosát kötelezte, azért is, minthogy a közbirtokosság a fürdőegyesület működését a közöttük folyó perre való hivatkozással minden módon akadályozta. A rendelkezések be nem tartása esetén a főszolgabíró kilátásba helyezte a fürdőtelep bezárását. A közbirtokosságot kötelezte az alsóörsi fürdőtelep területének kitakarítására, a fürdőtelep területének rendezésére, a Somogyi József fürdőházai előtt kezdődő és a fürdőtelep keleti határáig húzódó mocsár feltöltésére és elparírozására. A közbirtokosság tartozott az utakat a dudvától és bozóttól megtisztítani, a fákat és bokrokat visszanyesni, hogy azok az utakon való szabad járást ne akadályozzák. A felsorolt munkákat a közbirtokosság köteles volt elvégeztetni mind a szorosan vett fürdőtelepen, mind a fürdőtelephez tartozó parkban. Tartozott a közbirtokosság a vízpartot a fürdőtelep egész hosszúságában felhomokozni, a fürdőtelepen végighúzódó főutat a fürdőtelep nyugati határától a Sebők-villával (Margit-lak) szemben levő vasúti átjáróig, úgyszintén a Mihál-