Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VIII. Két világháború árnyékában (Lichtneckert András)

tói nyugatra és északra lévő erdőben a kövek összeszedésére és a kikötőbe szállítására. Ugyancsak 1936-ban jelentkezett a Kirsch és Segler balatonszepezdi és Szájbely Árpád „Express Teherhajózási Vállalat" budapesti cég, akik engedélyt kaptak kőfejtésre, de 1937-ben szerződést bontottak velük.

63 Marton József 1937-ig, majd özvegye 1937-től három évig a szegtoroki bánya bérlője. Szániel Antal alsóörsi kőműves 1936-ban a Sípos-kert északi oldalán kapott engedélyt kőfejtésre, ekkor még eladásra nem termelhetett, 1937-ben azonban már három évi bérletet kapott a Szájbely-féle bánya folytatására. Mag Józseffel és az alsóörsi Fehéri Sándorral 1940-ben a szegtoroki bányára, 1941ben a Velty-féle bánya folytatására kötöttek szerződést. Minden évben kötelesek voltak 400 P-t fizetni a közbirtokosságnak.

64 Mattisz Lajos 1942-ben három évre bérelt kőbányát Alsóörsön és rakfelületet a Telekfőn. Károlyi Jolán és István balatonalmádi lakosok 1943-ban a Szegtorokban béreltek kőfejtőt. Nem sokkal később Kostyál Kálmán fonyódi vállalkozóval 20 évre megegyeztek a szegtoroki és a Velty-féle kőbánya bérletére. Kostyál 1944-ig évi 4000 P-t fizetett a közbirtokosságnak, ezután hadifogságba került. 1947-ben újra jelentkezett, de tőke hiányában a bányát nem tudta beindítani. 1947-ben Mag József, Fehéri Sándor és Mattisz Lajos szerepelnek a kőbányára vonatkozó iratokban mint akik követ termeltek Alsóörsön.

65 1935-ben úgy határoztak, hogy a saját vágóhídjukat beszüntetik. A községi vágóhíd felépítéséhez díjtalanul adtak követ.

66 A kocsma és a mészárszék a közbirtokosság tulajdonában volt. Főszolgabírói rendelkezésre 500 P költséggel a mészárszéküket átalakíttatták.

67 A kocsma bérlője az 1930-as években Heffler Béla, Konrád Mihály, 1939-től Fekete Ferenc, 1943-tól Zilizi Gáspár, aki a Hangya üzletvezetője. A mészárszék, vágóhíd, füstölő, kis istálló, sertésól bérlője Zilizivei egyidőben Kajdi Rudolf hentes és mészáros, a jégvermet közösen használták. Fekete Ferenc 500 P-t fizetett a bérletért, a szerződésében kikötötték, hogy a bérlet 600 P-re emelkedik, ha megépül a nagyterem. A nagyterem, népnyelven „márványterem" megépítését 1936-tól szorgalmazta a közbirtokosság. Eredetileg gazdakörré akarták kibővíteni a közbirtokossági kocsma nagyobbik helyiségét, mert így külső pénzügyi támogatásra is számíthattak. A nagyterem terveit 1938-ban készítették el. 8 A közbirtokossági kerteket, az Erzsébet-kertet, Gilicés kerteket, Gyuricakertet bérbe adták. A közbirtokossági tagok közös használatában lévő rétet 1933-ban úgy osztották ki, hogy egy külsőségi jogra 10 öl szélességű rét jutott.

69 A közbirtokosság nádasában aratott nádat részben a tagok között kiosztották, részben értékesítették. 1933-ban a közbirtokosság elnöke a nádast nyilasokra osztotta. Elhatározták, hogy minden nyilas végébe két sor nyárfát ültetnek, ezért a legeltetést a vasút alatt megtiltják. 1937-ben a nádnyilasokat fél öllel kibővítették. 1938 decemberében 514 kéve nádat kiosztottak, 2373 kévét el-