Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VIII. Két világháború árnyékában (Lichtneckert András)

adtak. A nád rendes vagy termelői kévéjének ára 27-30 fillér, az exportkévéé 61-63 fillér volt. A nádat az 1930-as évek második felében egy Prepericai nevű 70 vállalkozónak szokták eladni, aki 1937-ben 40 P-ért náddepót bérelt. Halászatból és horgászjegyekből jelentős bevétele volt a közbirtokosságnak. A horgászjegyek ellenőrzését a választmány tagjai és a Balatoni Halászati Társulat halőrjei végezték. Haszonvételnek számított, ezért bevétel származott a balatoni jégből is, amelyekkel megtöltötték a jégvermeket. A helybelieken kívül a felsőörsiek, a veszprémi sörösök, az angolkisasszonyok, a Szt. István Tápszerművek és mások szállítottak jeget, amiért szekerenként, vagononként vagy jégvermenként jégcenzust fizettek. Jégverem volt a Halásztelepen, a Potyondi-vendéglőnél, Baracskay József szállodájánál, Somogyi József panziójánál, a közbirtokossági kocsmánál, a kilátónál, azonkívül Mihálkovicséknál, 71 Rauscheréknél és Iklódyéknál. Az erdőt tarvágással hasznosították, amit a tapolcai erdőmérnök kifogásolt, s helyette elrendelte a szálalást. Ezt a rendelkezést nem voltak hajlandók végrehajtani, még Darányi Kálmán segítségét is kérték az ügyben. Hivatkoztak a talajviszonyokra, a közbirtokossági használatra, amelyek szerintük nem tettek lehetővé másféle hasznosítást Alsóörsön, mint a tarvágást. Végül inkább kifizették a bírságot, de továbbra is tarvágást végeztek az erdejükben.

72 A vadászat bérlője Iklódy-Szabó János megbízottja, Gerencsér József volt. 1935-ben hat évre vette bérbe a vadászat jogát, külön kellett fizetnie a volt úrbéresek közbirtokosságának is.

73 4. Egyesületi élet a faluban Az alsóörsi tűzoltóságra vonatkozó legkorábbi adatok az 1840-es évekből származnak. A községi tűzoltóság egészen 1988-ig, a megszűnéséig folyamatosan működött. A képviselő-testület 1926. április 18-án a körjegyző javaslatára a főszolgabíró által kiadott tűzrendészeti szabályrendelet-tervezetet változtatás nélkül elfogadta. A tűzoltóság fontosságára utalnak a statisztikai adatok: 1930ban 114, 1949-ben 91 nádtetős ház volt a faluban. „1. §. A községben újonnan építendő házaknál mindenkor kút is létesítendő, amennyiben ez lehetséges. A házak falazatának kizárólag szilárd éghetetlen anyagból kell épülnie. Ha valaki új tetőt épít, a kémény a fedélen felül legalább 1 méter magas legyen. Új házakat náddal vagy szalmával fedni tilos. Nyitott tűzhelyek újonnan való építése szigorúan tilos. 2. §. A községben robbanékony vagy erősen gyúlékony anyagokat tartani szigorúan tiltva van. Akik autóforgalom céljaira benzint tartanak, megfelelő benzinkutat vagy különös tűzmentes benzinpincét kell, hogy építsenek.