Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VIII. Két világháború árnyékában (Lichtneckert András)

állatok beszerzése nagy költséggel járt. 1936-ban Nemesvámosról Váradi Gábortól 500 pengőért vettek tenyészbikát, emiatt 6-10 pengőre felemelték a fedeztetési díjakat.

59 A községben minden tavasszal haszonállat-vizsgálatot tartottak. Az istállókat, ólakat kimeszelték. 1942-ben a kocsma elé kellett vezetni a lovakat marhalevéllel, a szarvasmarhák, sertések, ebek vizsgálatát otthon tartották.

60 Az 1877-ben alapított „Velty Ferenc fia kőfaragómester, kőbányatulajdonos, Veszprém" nevű cég legalább 40 éve működött Alsóörsön, amikor Velty István 1921-ben újabb 20 évre szóló szerződést kötött a közbirtokossággal az alsóörsi vöröskő fejtésére. Velty István mindent megtett, hogy az elődei által művelt bányát megtarthassa. Hivatkozott keresztény bérlő voltára és arra, hogy „a jelenlegi szomorú, betegesen stagnáló, a kommunizmus dúlásától elalélt s dologtalan korszakból a kivezető út csakis a munka, a munkálkodás által lesz elérhető". Később maga is tapasztalhatta, hogy a két világháború közötti gazdasági viszonyok ellehetetlenítették a vállalkozókat. 1935-ben ifj. Hetesy Gyula közbirtokossági elnöknek írt levelében a bányabér felének elengedését kérte a gazdasági ellehetetlenülés miatt. „Evek óta nincs és nem is lesz kőfejtés a bányában." Mivel nem adott követ a közbirtokosságnak, 1938-ban felmondták a szerződését. 1 A közbirtokosság Velty Istvánon kívül hosszabb-rövidebb időre másokkal is szerződéseket kötött kőfejtésre, kőfaragásra, kőszállításra. „Breila Gyula és Francsik János építész- és építőmesteri iroda, Balatonfüred" nevű cég egy tihanyi építkezés időtartamára bérelte a vasút melletti ingatlant anyaglerakás és hajóra való berakás céljából. Hudecz Hugó kőbányatulajdonos, balatonalmádi lakos 1928-ban a kőbánya bérletének időtartamára még arra is engedélyt kapott, hogy egy keskeny nyomtávú kézi vagy lóüzemű iparvasutat építsen kőszállítás céljára az alsóörsi kőbányától az 528-529 szelvények közötti vasúti híd alatt átvezetve a Balaton partjáig. Megépítéséről nincsenek adataink. A székesfehérvári Kőipari és Kereskedelmi Rt. 1928. november l-jétől 5 évre évi 80 pengőért kibérelte a korábban Pap János által művelt szegtoroki bányát. A szerződés szerint a bérlő legalább 10 tonna kő fejtésére kötelezte magát minden évben, a falazókő, ciklopkő, kváderkő után m

3-enként 40 fillért, ennél nagyobb kövek után 80 fillért fizetett. Az Rt.-vei való 1929. évi levelezésből kitűnik, hogy az Rt. hamarosan abbahagyta a kőfejtést Alsóörsön. 1931-ben a Balatoni Hajózási Rt.-nek adtak engedélyt kőfejtésre. 1932-ben díjtalanul adtak követ a balatonkövesdi Népház építéséhez.

62 A Köcsi-tó melletti bányát 1936-ban kiadták Holczhauser Ferencnek, egyúttal megengedték neki, hogy a felszíni köveket összeszedethesse és a követ a kikötőben összerakathassa. 1936-ban „Bihary Zsigmond Vörös Homokkőbányái, Alsóörs" cég bérelt kőbányát Alsóörsön, de nem kapott engedélyt a Gölyemál-