Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VIII. Két világháború árnyékában (Lichtneckert András)

jegyző, választmányi tagok: id. Horváth Lajos, Vörös Imre, ifj. Horváth Gábor, Vörös Gábor, Nagy Sándor és Zsebők Zsigmond. A tisztikar 1939. február 20-tól: Meggyesy Lajos elnök, Vörös Gyula h. el­nök, Nagy Sándor pénztáros, Horváth Károly jegyző, választmányi tagok: id. Vörös Gábor, Tóthy Imre, Takács Mihály, Horváth Gábor, id. Mórocza Lajos, Mádi Lajos, Vörös Imre és ifj. Mórocza Lajos. 1942. február 26-tól: Vörös Gyula elnök, ifj. Horváth Lajos h. elnök, id. Mórocza Lajos pénztáros, Horváth Károly jegyző, választmányi tagok: Takács Mihály, id. Vörös Gábor, Megy­gyesy Lajos, Tóthy Imre, Horváth Gábor, Vörös Imre, Mádi Lajos, ifj. Mó­rocza Lajos. 1945. április 29-től: ifj. Horváth Lajos elnök, Vörös Imre h. elnök, Farkas Zoltán pénztáros, Guath Kálmán jegyző, választmányi tagok: Takács Mihály, Farkas Dezső, Gaál Gyula, Füst Lajos, Decsi Károly, ifj. Hetesy Lajos, Szíjjártó József és ifj. Vörös Gábor. 55 A két közbirtokosság közösen tartott erdő- és mezőőrt, kovácsot és konven­ciós pásztorokat. 1933-ban a közbirtokosság kovácsa Róka Lajos. 1936-ban meghirdették a kovácsműhelyt, amire egyedül Csecs István kovácssegéd 150 pengős ajánlata érkezett. Szerződésében kikötötték, hogy nem dolgozhat drá­gábban, mint a környékbeli kovácsok és a helybeli kovács, Mészáros Géza. 56 A közbirtokosság tehénpásztora 1927-29-ben Pap Károly, akinek a távozá­sakor elbocsátó levelet adtak jó magaviseletéről. Az 1930-as években Boldizsár Istvánt, az 1940-es években Horváth Istvánt fogadták fel. Konvenciójuk min­den tehén és kijáró üsző után 15-20 kg rozs és 1,50-2 pengő. Lakást kaptak, kertet a háznál és a hídnál, azonkívül 1/2-1 hold szántót, három kocsi tűzifát, amit kötelesek voltak levágni, de a közbirtokosság szállította a pásztorházhoz. A volt úrbéresektől is kaptak egy kertet a Tornál és két kocsi tűzifát. A bika­gondozásért Horváth István 1942-ben 250, 1944-ben 800 pengőt kapott. A fe­deztetési díj az apaállatok vételárától függően változott. 1938-ban a fedeztetési díj a jogosultaktól 20 fillér, az úrbéresektől 50 fillér, az idegenektől 1 pengő, 5 7 más években ennél jóval magasabb volt. A sertéspásztor az 1940-es években Boldizsár István és Nagy János volt. A sertéspásztor konvenciója 1944-ben minden sertés után 4 1/2 kg rozs és 1 P készpénz, búgatásért db-onként 1-2 P. A tenyészkanok gondozásáért 100 P járt neki. A szoktatópénz db-onként 50 fillér. Lakást kapott két kerttel, egy hold szántót felszántva. Terményét házhoz szállították. A volt úrbéresektől is kapott egy kertet a Tornál, azonkívül a két közbirtokosságtól összesen öt kocsi tűzifát 5 8 és megengedték neki, hogy egy kecskét tartson. A pásztorházak és a csőszház a volt nemesi közbirtokosság tulajdonában volt. Lakbérük 60-60-40 P, ennek 1/4-ét és 10 évre visszamenőleg a házadót a volt úrbéreseken követelték. A bikaistállót 1936-ban, Szániel Antal 1487 P 80 f árajánlatát elfogadva, téglaalappal, betonkoszorúval újjáépíttették. A tenyész-

Next

/
Thumbnails
Contents