Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VIII. Két világháború árnyékában (Lichtneckert András)

A gazdasági válság idején a közbirtokosság néhány tagja nehéz helyzetbe került, mivel nem tudta kifizetni az adóját. Ennek következtében végrehajtás és az ingatlanaik elárverezése fenyegette őket. A közbirtokosság ebben a helyzetben úgy segített a bajbajutott tagjain, hogy a takarékpénztári betétjéből kifizette a tagok adóhátralékát. 12 személy összesen 3640 P kölcsönt kapott a közbirtokosságtól, amelynek a biztosítékát az adósok közbirtokossági külsőségi joga képezte. Az adósok nem adhatták el a külsőségi jogukat, illetve ha eladták, akkor a közbirtokosság érvényesíthette az elővételi jogát. A közbirtokosságtól kapott kölcsönök visszafizetésének eredeti, 1933. december 31-i határidejét fél 5 2 évvel meghosszabbították, de az adósok egyik része ekkor sem tudott fizetni. A közbirtokosság adósainak ügyét a külsőségi jog megvásárlásával oldották meg. Ezáltal az adósságokat rendezték, de az adósok elveszítették a külsőségi jogukat. Egy külsőségi jog értéke 1932-34-ben napi áron 800-950 P volt. A külsőségi joggal kapcsolatban még két fontos fejleményt kell megemlíteni. Időről-időre előfordult, hogy a közbirtokosság valamelyik tagja el akarta adni a külsőségi jogát. Az 1927-ben megalakult fürdőegyesület tagjai a közbirtokossággal való pereskedés idején úgy látták, hogy célszerű lenne külsőségi jogot vásárolniuk, mert annak birtokában a közbirtokosságnak a fürdőtelepről hozott döntéseit közvetlenül, belülről tudnák befolyásolni. A három szálon futó események a közbirtokosságot arra késztették, hogy többször foglalkozzon a közbirtokosság működésének az alapelveit érintő külsőségi jog és a külsőségi jog alapján gyakorolt szavazati jog kérdésével. A választmány által kidolgozott és Somogyi József által a közbirtokosság 1927. december 19-i rendkívüli közgyűlésén ismertetett és a közgyűlés által egyhangúlag elfogadott szabályzat szerint a közbirtokossági tagsági jog csak a közbirtokosság tagjainak idegeníthető el, akikkel szemben a közbirtokosságot mint közösséget elővásárlási jog illeti meg. Ha a közbirtokosság nem kíván élni az elővásárlási jogával, akkor a közbirtokossági jog árverés útján értékesíthető, az árverés tárgyának tulajdonjoga a legtöbbet ígérőé. A közbirtokossági részjogosultság az ingatlanok telekkönyvileg átruházható tartozékát nem képezte, elidegenítésük a közbirtokosság szabályzata alapján volt lehetséges. A közbirtokosság mint közösség által megszerzett részjogosultság után járó mindennemű haszonvételek a közbirtokosság pénztárát illették. A közbirtokosság mint közösség által szerzett részjogosultság utáni szavazati jogot akként gyakorolták, hogy a gyűlések többségének szavazatához számították. Szavazategyenlőség esetén a közbirtokosság mint közösség szavazati jogát a mindenkori elnök gyakorolta. Az indoklás szerint az Alsóörsi Nemesi Közbirtokosság egy földművelő és állattenyésztő közösségben alakult ősi jogon, amely közösségnek semmi néven nevezendő ingatlan birtoka nincsen, tehát a földművelés és állattartás nélkülözhetetlen feltételeit a közbirtokosság