Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VIII. Két világháború árnyékában (Lichtneckert András)

mint közösség bírja a közösségi birtoklásban használt jogai és birtokai alapján. Ha nem gondoskodik a közbirtokosság idejében arról, hogy a közösségből származó jogai ne kerüljenek olyanok birtokába, akiknek a közbirtokosság és ennek közönsége és így az egész község létfenntartási érdekeivel semmi kapcsolatuk nincs, nagyon könnyen megtörténhetne, hogy egy többségben lévő idegen érdekeltség a közbirtokosság létalapjával homlokegyenest ellenkező és a közbirtokosság rendeltetését, eredeti és igazi, reális célját megsemmisítő tendenciákatjuttathat érvényre. Megszüntetheti az állattartás lehetőségét, mert neki az nem érdeke, nem megélhetési feltétele. A közbirtokosságnak már eddig is szomorú tapasztalatai vannak ezen a téren. Mind meg-megújuló heves törekvéseket kénytelen időt, költségeket, fáradtságot igénylő küzdelmek árán leszerelni és azokat őket megillető medrükbe visszavenni, melyek a közbirtokosság mint közösség létérdekét támadják.

33 Az indoklásból világosan kivehető, hogy a Somogyi József által előadottak éle a villatulajdonosok felé lett irányítva. Ennek megfelelően 1932-ben úgy határoztak, hogy a közbirtokosság pénzét nem adják kölcsön Balatonkövesd községnek, hanem külsőségi jogok megvásárlására fordítják. 1936-ban elutasították Miklós Ferenc fürdőigazgató külsőségi jog vásárlására vonatkozó kérelmét. A közbirtokosság 1936-ig kilenc külsőségi jogot vásárolt. Iklódy-Szabó Jánosnak az elnöki szavazatok eltörlésére vonatkozó indítványát elutasították.

54 A volt nemesi közbirtokosság a két világháború közötti években meghatározó szerepet játszott a falu életében. Anyagi ereje még mindig nagyobb volt, mint a volt úrbéresek közbirtokosságáé vagy a községé, emiatt számos olyan kérdésben, ami az egész falut érintette, döntő szava volt. Bevételeinek öszszetétele, jövedelmi forrásai nem sokat változtak, legfeljebb az arányukban történtek változások. 1942-ben 14 583 P bevétele volt a közbirtokosságnak, ebből 3607 P balatoni vízbérből, 948 P nádeladásból, 700 P kocsmabérletből, 603 P kőcenzusból, 517 P horgászjegyekből. A kiadások nagyobb részét a közbirtokossági épületek fenntartására, felújítására és a tenyészbika vásárlására fordították. A nemesi közbirtokosság legfőbb szerve a közgyűlés, amely három évente új tisztikart választott. A gazdálkodás irányítása a választmány feladata volt, amely elnökből, helyettes elnökből, pénztárosból, jegyzőből és rendszerint 6-8 választmányi tagból állt. A közbirtokosság a közgyűléseit és választmányi üléseit a községházának is nevezett közbirtokossági épületben tartotta. A volt nemesi közbirtokosság elnöke 1922-ben és 1928-ban Róka Lajos, 1930-ban Vörös Gábor. Helyettese 1922-ben Petke Imre, 1928-ban Meggyesy Lajos, 1930-ban ifj. Hetesy Gyula. A tisztikar 1933. március 16-tól: ifj. Hetesy Gyula elnök, ifj. Mórocza Lajos h. elnök, Zsebők Zsigmond pénztáros, Horváth Károly jegyző. 1935. november 3-tól: Meggyesy Lajos elnök, Vörös Gyula h. elnök. 1936. március 23-tól: ifj. Mórocza Lajos pénztáros, Horváth Károly