Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VIII. Két világháború árnyékában (Lichtneckert András)

Laszip második vétségét 1919. április 20-án, húsvét első napján a templomban, istentisztelet közben követte el. Mikor a lelkész felolvasta a proletárdiktatúra vallástürelmi rendeletét, e szavai közben: „a templomokból sem színházat, sem kabarét, sem gyűléshelyet, sem kultúrházat csinálni nem szabad", Laszip a hívek és az iskolás gyermekek hallatára azt mondta: „Nem igaz, azért is megmutatom, nem lesz éneklés, nem lesz vallás az iskolában, megmutatom, bál lesz holnap az iskolában." Ugyanaznap délután istentisztelet alkalmával a lelkész katedrái hirdetésébe belekiabált. A harmadik vétséget azáltal követte el, hogy húsvétkor és pünkösdkor a református iskolát felajánlotta szocialista bál céljaira, „bornak a tanítói lakás éléskamrájában és pincéjében adott helyet, pünkösdkor bál reggelén az iskolaudvaron duhaj mulatozás, muzsika hangjai együtt szóltak az iskolaudvaron levő templom halotti harangszavával, holott még a proletárdiktatúra rendeletei értelmében is az iskolával az egyház rendelkezett, mert hivatalosan átvéve nem volt". A bálrendezők tartottak a következményektől, ezért „fölkérdezték a tanítót, nem lesz-e baj belőle". A tanító „az iskola az enyém, itt én parancsolok, papnak, elöljáróságnak itt semmi szava" és hasonló kijelentésekkel válaszolt. Laszip vétsége végül, hogy a proletárdiktatúra alatt bejelentette a lelkésznek, hogy a vallást nem tanítja. A húsvéti katedrái szolgálatot megtagadta, azt a lovasi tanítóval kellett végeztetni. A lelkész által kijelölt énekeket nem énekelte, virágvasárnap istentiszteleti éneklés helyett sétált. A húsvéti vakációt a lelkész megkérdezése nélkül adta ki. Az iskolás gyermekeknek azt mondta, nem kötelesek templomba menni, a proletárdiktatúrában „nincs isten" és „a gyermekek nemi felvilágosítási pedagógiai elveit közmegbotránkozásra magyarázta, lelkészről, egyházi elöljáróságról gyalázóan nyilatkozott". Laszip 1920. szeptember l-jétől szabadságon volt több súlyos betegsége miatt. Az iskolaszék a tanító orvosi vizsgálatát kérte, mivel a szolgálata ellátására alkalmatlannak tartotta. Laszip 1920. szeptember 1 -je után többé nem tanított az iskolában, utóda Paksy Imre 1921. szeptember l-jén lépett szolgálatba. 3. Az önkormányzat működése Alsóörs lélekszáma az 1910. évi 583 főről 1941-ig 802 főre emelkedett, így kimozdult abból az enyhe hullámzással tarkított, de végeredményben stagnáló állapotból, ami a XVIII. század közepétől jellemezte a falu lélekszámának alakulását. A lakosság foglalkozás szerinti összetételéből kiemelendő, hogy az ipar, kereskedelem, közlekedés foglalkoztatottjainak és eltartottjainak száma 114 főről 271 főre, 19,5%-ról 33,8%-ra emelkedett, ami a környékbeli ipari üzemekben foglalkoztatottakból adódott. Az 1924-ben kiadott Magyarország