Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VIII. Két világháború árnyékában (Lichtneckert András)

kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára szerint Alsóörsön az iparengedéllyel rendelkezők: Végh István asztalos, Gáspár Imre cipész, felső Horváth Gábor cséplőgéptulajdonos, Potyondy József vendéglős, Gaál Gyula és Rauscher Géza kocsmárosok és hentesek, Ferenczi József és Róka Lajos kovácsok, Marton József kőfaragó és kőműves, Koczor József kőműves, Baracskay József és Roder Adolf szatócsok. 1910 és 1941 között az őstermelésből élők száma 416 főről 469 főre emelkedett, de az arányuk 71,4%-ról 58,5%-ra csökkent. Az 1910-es népszámlálás adatai nem vethetők egybe a háború utáni adatokkal. A statisztika nem tükrözi, de 1910-ben három 100 holdon felüli gazdaság volt Alsóörsön és ez maradt a helyzet egészen 1947-ig. Az 1910. évi népszámlálási statisztika szerint az őstermelésből élő 416 fős népességből 302 fő birtokos és bérlő, 114 fő cseléd és napszámos háztartásában élt. 149 fő 5 holdon aluli, 126 fő 5-10 holdas, 20 fő 10-20 holdas és 7 fő 20-50 holdas gazdálkodó családjához tartozott. Az 1924. évi címtár szerint a községben a két közbirtokosságon, a ref. egyházon és a veszprémi káptalanon kívül Bognár István, felső Horváth Gábor, IklódySzabó János, Szíjjártó Gábor, Szíjjártó Géza, Zsebők Zsigmond rendelkezett nagyobb földterülettel, de egyiküknél sem volt több, mint egy középparaszti gazdaságban. A földreform előtt, 1947. június 14-én Alsóörsön 136 gazdaság 5 hold alatti, 45 gazdaság 5-20 hold, 1 gazdaság 20-50 hold, 1 gazdaság 50-100 hold, 3 gazdaság 100 hold feletti földterülettel rendelkezett. Összesen 186 gazdaság volt a községben.

9 Alsóörs Zala megye balatonfüredi járásához tartozott. 1923-ban, nem először, felvetődött a balatonfüredi járásnak Veszprém vármegyéhez való csatolása, ami ellen a képviselő-testületnek ekkor sem volt kifogása, de határozathozatalnak csak akkor látta értelmét, ha a mozgalom olyan stádiumba jutna, hogy sikerre vezetne.

10 A község nevét 1923-ban Balatonalsóörsre akarták változtatni amiatt, hogy „gyakran összekeverték a Vas megyei Alsóőrrel". Az indoklás szerint „a község fejlődése szempontjából is nagyon fontos, hogy neve Balatonalsóörsre változtassék, mert mint a Balaton mentén fekvő község az új elnevezés után sokkal ismertebbé válik, évről-évre mind többen és többen fogják felkeresni és így rövidesen virágzó szép nyaralóhellyé fejlődhetik".

11 A Balatoni Szövetség kívánatosnak tartotta volna, ha Alsóörs különválik Felsőörstől és nagyközséggé alakul, a képviselők azonban elutasították ezt a javaslatot, mivel a község nem tudta biztosítani a nagyközséggé alakulásnak a 12 ' törvényben előírt kellékeit. így Alsóörs 1947-ig a felsőörsi körjegyzőséghez tartozott. 1923-ban községháza céljára bérbe vették Farkas József alsóörsi házát 2 q 13 búzáért. Később a közbirtokosság épületében a nagyobbik helyiséget bérelte a község képviselő-testületi ülések és más rendezvények céljára.