Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VII. Alsóörs az osztrák-magyar monarchia idején (Lichtneckert András)

vonal nem alacsonyabb rendű, mint a börgönd-tapolcai vonal.

165 A Veszprémi Hírlap 1906. december 8-i száma közölte az állomások nevét, kész tényként kezelve, hogy a veszprémi kiágazó vonal végállomása Alsóörsön lesz. December 23-án Veszprém és Zala megyebeliek is, mintegy ötszázan küldöttségben utaztak Budapestre a vasút ügyének előmozdításáért.

166 Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter 1907. február 14-én benyújtotta a parlamentben a balatoni vasútra vonatkozó törvényjavaslatot. Az indoklásban többek között arra hivatkozott, hogy a megépítendő vasútnak a fürdőhelyek fellendítését, a filoxéra által elpusztított borvidékek rekonstrukciójának befejezését, a kőbányák forgalmának fellendítését kell szolgálnia.

167 A törvényjavaslat elfogadása után Óvári Ferencet, akinek kiemelkedő érdemei voltak a vasútvonal kivívásában, Veszprémben nagy ünneplésben részesítették. A vasútvonal megépítésére kiírt pályázatra 11 ajánlat érkezett, amelyek közül Babocsay és Baján építővállalkozók 7 330 000 koronás ajánlatát fogadták 168 * el. A vonalat kicövekelték, megindulhatott az építkezés, de a veszprémiek még mindig nem nyugodtak bele abba, hogy ne Almádiban, hanem a Zala megyéhez tartozó Alsóörsön legyen a csatlakozó állomás. A vasútépítéshez először el kellett végezni a kisajátításokat. A veszprémi törvényszék 5904/1909. tk. sz végzése alapján a veszprémi káptalantól 6, a volt jobbágyságtól 1,5, a nemesi közbirtokosságtól 11 kat. holdat, 22 tulajdonostól kisebb területeket kisajátítottak.

169 Vasdinnyey Pál államvasúti mérnök rendszeresen írt a Balaton című lapban a vasút építéséről. Az 1908. december 1-jei számban arról írt, hogy az építésre eddig 10 hónap állt rendelkezésre, ezalatt a munkások 1 850 000 m

3 földet megmozgattak, elkészült 300 vízáteresztő és híd, továbbá a 95 m hosszú akaratytyai alagút. A badacsonyi bazaltzúzótelepről, az akali és veszprémi kavicsbányából szállították az építőanyagot. A 139 km hosszú vonalból 112 km-en már anyagvonat közlekedett. Már távolról jelezték a vonatot a távíró- és telefonvezeték oszlopai. A vasútépítésen dolgozó munkások 92%-a magyar volt, ellenben a kőfejtéseknél, robbantásoknál, csákány- és alagútmunkáknál dalmát, macedón, horvát, olasz munkásokat alkalmaztak. Tavasszal a vonalszemélyzet elfoglalhatta laka170 sait. Az akarattyai alagút 1908. május 21. és június 20. között épült. Az 171 alagút építési munkáihoz az alsóörsi bányákból is szállítottak követ. A veszprémi szárnyvonalon (mégiscsak az lett belőle) Vasdinnyey így kalauzolta végig az olvasót a Balaton című lap 1909. évi második számában: „Alig haladunk ki Almádi alsó állomásából, már megpillantjuk a veszprémalsóörsi helyiérdekű vasút vágányát, amely az Öreghegy lejtőjén mintegy 50 méter magasságból fejlődik le kilométerenként 20 méter eséssel és az almádi majoron túl, az erdő alján a fővonal vágányával egyesül.