Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VII. Alsóörs az osztrák-magyar monarchia idején (Lichtneckert András)

gőzmozdonyú vasútvonalak" kiépítését a törvény kihirdetésétől számított két év alatt államköltségen kellett végrehajtani. A börgönd-tapolcai vonalat és veszprémi kiágazását a helyiérdekű vasutak szabványai szerint kellett megépíteni, de úgy, hogy a börgönd-tapolcai vonalon a vonatok óránként 60 km sebességgel közlekedhessenek. A vasútvonalak építési és üzletberendezési költségét kamatok nélkül 14 500 000 K összegben állapították meg. A vasút megépítéséért és a vonalvezetése körül igen hosszú küzdelem folyt, míg a törvényben elfogadott megoldás győzött. Először is le kellett küzdeni a vasútvonal megépítését akadályozó Déli Vasút ellenállását. „A társulat minden módon akadályozta a térségben egy új vasút megépítését. Kedvezményt adott a Balatonhoz igyekvőknek, a menetrendjét pedig összehangolta a siófoki kikötőből induló hajójáratokéval." „A Déli Vasút vezetői azt még meg tudták akadályozni, hogy ne a már elkészült és legrövidebb útvonalnak számító Budapest-Székesfehérvár szakaszon közlekedjenek a MÁV szerelvényei. A magánvasút lassíthatta ugyan a tervek megvalósítását, de nem akadályozhatta meg. Az állami költségvetésből megépített Budapest-Tapolca közötti vonal kerülővel készült el. A szerelvények a pécsi vonalon közlekedtek az adony-szabolcsi állomásig, ahonnan Börgöndön és Szabadbattyánon át folytatták útjukat Balatonakarattyáig."

162 A veszprémiek és a zalaiak két különböző megoldás mellett tették le a voksukat. A veszprémieknek kedvezőbb megoldás, a Székesfehérvár-VeszprémAlmádi-Tapolca vonallal szemben a zalaiak által támogatott Börgönd-Almádi-Tapolca vonal valósult meg, amely a Veszprém-Alsóörs elágazással egészült ki. 1906 októberében az érintettek megtudták, hogy a kormány az utóbbi megoldást fogja támogatni.

163 Ugyanekkor a veszprémiek három, számukra kedvezőtlen fejleményről szereztek tudomást: 1. a veszprémi vonalnak és a börgönd-tapolcai vonalnak Almádiban nem lesz csatlakozó állomása, mert a nagy esés miatt a két vonalat csak Alsóörs határában lehet csatlakoztatni. 2. Veszprémből Budapest irányában a börgöndi vonalon csak Alsóörsön át lehet majd utazni. 3. A Veszprém és Almádi közötti vonalon a „másodrendű gyorsvonati közlekedés" nem fog megvalósulni részben a 7 km hosszúságú emelkedő, részben a többletköltségek miatt. A veszprémiek és az Almádiban birtokos veszprémi polgárok mindent elkövettek, hogy a csatlakozó állomás Almádiban legyen és ne Alsóörsön. Ennek érdekében a vonalat Fűzfőn át akarták Almádiba vezetni!

164 A kereskedelmi minisztériumban 1906. november 12-én megtartott tárgyaláson a veszprémieknek le kellett mondaniuk a fűzfői vonalvezetésről, csak annyit értek el, hogy a vasútvonalnak a Veszprém és Almádi közötti szakaszát ne szárnyvonalnak nevezzék, hanem a veszprém-tapolcai vasút veszprémalmádi szakaszának. Ezzel azt kívánták kifejezni, hogy a veszprém-almádi