Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VII. Alsóörs az osztrák-magyar monarchia idején (Lichtneckert András)

Az 1868. Szent György napján tartott közgyűlésen elhatározták, hogy a fizetés nélkül dolgozó jegyző minden adásvétel vagy csere jegyzőkönyvezéséért 1 118 forintot, az elöljáróság az aláírásért 40 krajcárt kap. A filoxéravész előtti szőlőhegyi önkormányzat működésében a Zala vármegye által 1874. november 2-án kiadott „Hegyrendőrségi szabályok" nagyjelentőségű változást hoztak. A szabályrendelet első szakasza a hegyrendőrségi hatóságról és közegekről rendelkezett. A szőlőhegyi önkormányzatnak a községi önkormányzattól való függetlensége megszűnt. A hegyrendőrséget a községi bíróság gyakorolta a szőlőbirtokosok közül választott, de a községi hatósághoz tartozó bizottmány által, amelynek évente legalább három alkalommal kellett gyűlést tartania: Szent György és Szent Márton napja körül és a szüret kezdetének meghatározása végett szeptember közepén. A bizottmány feladata volt tavasszal a hegypásztorok felfogadása. A bizottmány jegyzőkönyvét a körjegyző vezette. A hegyrendőrségeket a járási főszolgabíró felügyelte. A szabályrendelet második szakasza azokat a szabályokat tartalmazta, amelyeket a szőlőbirtokosoknak a szőlőhegyen be kellett tartaniuk. A szabályrendeletnek ez a szakasza a korábbi vármegyei hegytörvényekre épült. Alsóörs hegybirtokossága 1875. április 26-án tárgyalta a szabályrendeletet Szily István községbíró, Kováts Endre körjegyző, az elöljárók és a hegybirtokosokjelenlétében. Felolvasták a hegyrendőrségi szabályrendeletet és a végrehajtására kiadott utasítást. Ezután megválasztották a hegységi bizottmányt. Miután a községi bíró a hegygyűlés elnöke lett, felruházták hegységi segédbírói címmel. Három évre választott bizottmányi tagok lettek: Vörösmarty János, Vida János, Torma József, Tóthy József, Tóth János, Szíjjártó János, Fábián Gábor, Tóthy István, Lak János, Mórocza Pál, Pál Mihály, továbbá két birtokos képviselői: Mustos János és Pongrácz Dániel. Hegymestereknek választották Horváth Antal veszprémi lakost, Hetesy Károlyt, ifj. Fábián Gábort, Gál Jánost és Mészáros Imrét. Az egybegyűlt birtokosság elhatározta, hogy a hegyrendőri szabályokat a birtokosság költségén kinyomtatják.

119 1880. május 2-án az egybegyűlt hegységi elöljáróság és birtokosság közgyűlést tartott, melyen a hegyrendőrségi szabályok felolvasása után megválasztották a hegységi bizottmányt. Horváth Gábor községbírót hegységi segédbírói címmel felruházták, törvényes hegybírónak pedig Hetesy Zsigmondot megválasztották. A bizottmány tagjai lettek: Vörösmarty János, Vida János, Tóthy József, Szíjjártó János, Fábián Gábor, Tóthy István, Lakk János, Pál Mihály, Szili István. Hegymestereknek választották Horváth Antal veszprémi lakost, Bácsi 120 Gábort, Mórocza Benjámint és Tóthy Benjámint. A szőlőhegyi önkormányzat írásbelisége az 1860-as évektől kezdve a polgári intézményrendszer kiépülése miatt lehanyatlott. A telekkönyvi hatóság felállítása miatt a hegység hiteleshelyi funkciója megszűnt. Az 1889. május 20-