Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

V. Hagyaték és örökség: a falu településrendje (Lichtneckert András)

Hagyaték és örökség: a falu településrendje Lichtneckert András Az 1858. évi kataszteri felmérés iratai alapján nemcsak arra van lehetőség, hogy bemutassuk a településnek a XIX. század közepére kialakult szerkezetét, utcahálózatát, telkeinek és házainak elhelyezkedését, hanem arra is, hogy az előző részben feldolgozott adatokat elhelyezzük a település belterületén. Arra a kérdésre keressük a választ, hogyan helyezkedett el a rendileg tagolt lakosság a településen, milyen hatással volt a falu társadalmának rendi tagoltsága a falu belső fejlődésére, építkezésére, településtörténetére.

1 Az 1858. évi kataszteri és az 1863. évi telekkönyvi térképen Alsóörs több utcás falu. A legrégebbi utcaneveket a kéziratos térképek őrzik és Jankó János is közölte őket: „Alsóörsön három párhuzamos utczácska van s ezeket két végükön két utcza köti össze; az utczanevek ezek: Hetessy-, Mórocza-, Horváthutcza a bennök lakó családokról, továbbá Nagykút-utcza, Gatyaszár-utcza és Vörösvár." Alsóörs utcahálózata minden bizonnyal kialakult a XVIII. század közepére, és változatlanul megvolt 1909-ben is, amikor a község elöljárósága elkészítette az első hivatalos utcajegyzéket. Az utcajegyzék nem a nép által használt elnevezéseket tartalmazza, mivel az alsóörsiek gyakran a lakók után jelölték meg a falu utcáit, de hűen kifejezte az egyes utcák elhelyezkedését jellegzetességét, funkcióját. Megjegyzendő, hogy ez az utcahálózat kis változtatással megmaradt a mai napig. A telekrendszer alapján számos részletében kivehető a település török kori állapota. A falu belterületi határának szilárd pontjai vannak. Ilyen a falu északnyugati pontján a református templom és alatta a Mórocza családnak a török korból ismert felső helye. Ugyanilyen pont a Mórocza család alsó helye, amely a falu délnyugati határpontját jelzi a XVI-XVII. században. Keleti irányban még a XVIII. században is a falu a Mosókúthoz vagy Kőkúthoz vezető Kút utcáig terjedt. Északkeleten lehet legkevésbé megjelölni fix pontot, mert ebben az irányban adódott lehetőség a falu terjeszkedésére. A falu ugyanis a közbirtokossági kocsmától a Mosókúthoz vezető Kút utca keleti oldalán és a temető alatti jobbágytelkektől északkeletre, a Somlyó-hegy kerületét követve, a Mosókat irányában terjeszkedhetett, mert a falu alatti szántóföldi dűlőkből nem vehetett el területet beltelkek céljára. A falu alatt az Alsó utcától (ma: Ady Endre utca) délre, azzal párhuzamosan vezető két darab utca jelzi a terjeszkedés kezdetét a kataszteri és telekkönyvi térképeken a XIX. század közepe táján.