Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig

mányzati elöljárók megválasztásának és az önkormányzat belső szervezete kialakításának a jogával. A harmadik igen fontos önkormányzati jog a statútumalkotás joga, amellyel egy szőlőhegyi önkormányzat is élhetett annak érdekében, hogy a szőlőhegyi viszonyokat szabályozza olyan területeken, amelyeket a hazai törvények, a hegytörvények, a vármegyei és a földesúri szabályozás nem fedett le. A statútumalkotási jog gyakorlásának érdekes esete volt a hegy törvények felülvizsgálata, ami a káptalan uradalmi ügy viselőjének a kezdeményezésére történt. Kolosváry János az 1844. április 23-i közgyűlésen javasolta az elavult szőlőhegyi artikulusok „célszerűbb átalakítását". Az új artikulusok kidolgozására bizottságot alakítottak Mórocza Dániel táblabíró, Mórocza János hegybíró, Fábián Pál jegyző és Pongrátz Dániel vicehegybíró részvételével. A bizottság az 1845. április 25-i hegygyűlésre elkészítette az új artikulusokat, amelyeknek a szövegét felolvasták a megjelent szőlőbirtokosok és urasági tisztek előtt, majd a káptalan jóváhagyása végett bemutatták az uradalmi ügyvédnek. Szövege nem ismert. A hegység kisebb horderejű kérdésekben is hozhatott olyan határozatokat, amelyek a hegység normarendszerének a kiegészítését szolgálták. E határozatok jelentős része persze nem más, mint a hegytörvény valamelyik artikulusának a megismétlése, de ezeknek a jelentőségét az adja, hogy nyilvánvalóan azokat az artikulusokat ismételték meg, vették elő a közgyűléseken, amelyek a leggyakoribb kihágásokra vonatkoztak. A Függelékben közöljük a tisztújításokra vonatkozó határozatokat (127 db), a hegytörvények egy-egy artikulusát megismétlő közgyűlési határozatokat és a hegység által elfogadott olyan határozatokat, amelyek önálló jogalkotásnak a termékei voltak. Ha a hegység jegyzőkönyvéből kiemeljük a szőlőhegyi viszonyok szabályozásával foglalkozó statútumokat, határozatokat, beleértve a hegység részére kiadott vármegyei körrendeleteket (kurrenseket) és földesúri rendelkezéseket, amelyek maguk is egy-egy hegységi határozat tárgyává váltak, akkor 171 db olyan rendelkezést számlálhatunk össze, amelyek nem egyegy szőlőbirtokosnak, hanem az egész hegységnek az ügyét képezték. Az ügyeknek ez a két csoportja együttesen 298 határozatot eredményezett, ami a hegység jegyzőkönyvébe felvett ügyek 29%-át megközelíti. A hegység működésének igen fontos területe volt a hiteleshelyi tevékenység, amit egészen a telekkönyv felállításáig folytatott. A hegységet közhitelű kiadványokat kiállító hiteleshelynek elismerték a hatóságok és a szőlőbirtokosok. Tevékenysége ezen a téren olyan sikeres volt, hogy a kezdeti hiányosságok után kiszorította a szőlőhegyi ügyek írásbeliségéből a hatalmas tradíciókkal rendelkező veszprémi káptalant mint hiteleshelyet, amelyre ennek következtében elsősorban a nem szőlővel kapcsolatos jogügyletek maradtak. 266