Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig

minden szőlőhegyekre députait dézmások nem afféle alávaló és kis hordócskában praevie töltött mustokat végyenek el, hanem más akármelly hordójából a' gazdának, a' ki a' dézmával tartozik, töltesse ki a' dézmára való mustot, és azt a' mellyet a' gazda praevie a' dézmára députait volt, tőlcse belé a' gazda azon hordójában".

320 Mai ismereteinkkel ellentétben a nyomásbéli mustot tehát nem tekintették tiszta mustnak. A prést csigeré készítésére használták, amelyből nem kellett dézsmát adni. A borászatban a faabroncsok helyett a vasabroncsok alkalmazása, azonkívül a borfejtés jelentett előrelépést. Ha a bajor szürettől eltekintünk, akkor a gazdaságokban minden szőlőfajtát egybeszüreteltek, s abból elsősorban fehérbort állítottak elő. A fajták szerinti ültetés és szüret, ami lehetővé tette a fajborok előállítását, az 1840-es években újdonságnak számított Alsóörsön. Alsóörshöz köthető a magyar szőlészet és borászat két jelentős eseménye. Az egyik Fábián József szakfordítói munkásságához, a másik a Rizling szőlőnek a termesztéséhez kapcsolódik. A XIX. század elején világossá vált a magyar bortermelők számára, hogy valami baj van a régen oly kelendő és a francia borokkal együtt emlegetett magyar borok értékesítésével. Erre a problémára akkor is sokféle magyarázatot adtak, de hamarosan világossá vált, hogy a francia borászok olyan palackozott fajborokat állítanak elő, amelyekkel minőség, szállíthatóság és eltarthatóság tekintetében a más ízléshez szokott magyar borok nem tudják felvenni a versenyt. Nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar szőlőtermesztést és bortermelést is modernizálni kell, hogy Magyarországon is palackozott fajborokat tudjanak előállítani. Ehhez a felismeréshez természetesen hamarább eljutottak azok, akik külföldön jártak, megismerték az idegen nyelvű szakirodalmat és megkezdték a hazai magyar nyelvű szakirodalom megteremtését. Az alsóörsi születésű Fábián Józsefnek kiemelkedő szerepe volt a hazai szőlészeti szakirodalom megalapozásában. Fábián József 1761. február 20-án 321 született, Alsóörs egyik vezető református kisnemesi családjából származott. A szülei lelkészi pályára adták, ezért beíratták a debreceni kollégiumba. Fábián József életében a debreceni diákévek döntő szerepet játszottak abban, hogy később a tudományos irodalommal is foglalkozott. Itt szívta magába a felvilágosodást megalapozó természettudományos ismereteket. Iskolatársai között volt Pethe Ferenc, aki jelentős gazdasági szakíróvá vált és Karács Ferenc, aki később rézmetszeteket készített Fábián műveihez. A külföld megismerése, idegen nyelvek elsajátítása és a svájci egyetemeken eltöltött idő hozzájárult ahhoz, hogy Fábián természettudományos és szőlészeti szakirodalommal foglalkozott, francia, latin és német nyelvű szakmunkákat fordított. Végül a szülőföldjére visszatérő, előbb Vörösberényben, majd Tótványonyban lelkészként működő Fábiánt olyan értelmiségi hivatású lelkészek, vármegyei tisztviselők vették kö-