Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig

A bérlet A bérlő neve A bérlet időtartama A bérlet kezdete és tárgya összege 1843. ápr. 24. Tegl József 1 év (malom és a malom 60 v.frt környékén kőfaragás) 1844. ápr. 24. Tegl József 1 év (Somlyó mögötti kőbá60 v.frt nya és malom) 1845. ápr. 24. Tegl József 1 év (Somlyó mögötti kőbá60 v.frt Ferschl József nya és malom) 1846. ápr. 24. Ferschl József 1 év 30 v.frt 1847. ápr. 24. Geiszt József 1 év 100 v.frt 1848. ápr. 24. Ferschl József 1 év (szegtoroki kőbánya) 60 v.frt 1849. ápr. 24. Tegl Antal 1 év (szegtoroki és köcsi-tói 60 v.frt kőbánya) A közbirtokosság perceptorának számadásai szerint Tegl József 1837 és 1 849. június 10., Ferschl József 1838 és 1849. május 13. között fizetett árendát. Tegl József helyébe 1849. október 2-án Tegl Antal lépett az árendafizetésben, Ferschl József helyett pedig az özvegye fizetett ugyancsak október 2-án.

292 Kezdetben a szerződések az egész határban való bányászatra szóltak. Tamási Ferenc 1835-ben az egész határban való kőfaragást vette bérbe. 1839-ben Tegl Józsefnek és Tamási Ferencnek előírták, hogy kötelesek a bányában dolgozni, „bányán kívül pedig csak úgy, hogy ha megvisgáltatják az nemesség bírájjával".

293 Az 1848. évi szerződésben a nemesség nagyobb kőbányáját adták bérbe, tehát két kőbányájuk volt. Az 1850. évi szerződésből ismert, hogy a nagyobb kőbánya a Szegtorokban, a kisebb a Köcsi-tó mellett volt. 94 A káptalan és a közbirtokosság az arányosítás előtt is igyekezett szétválasztani, külön kezelni a haszonvételeket. Ha ez nem volt lehetséges, akkor a jövedelmet beszedte a törvénybíró vagy a perceptor és utána meg kellett osztani. Fábián József perceptor 1819. szeptember 3-án a homokbér, a felsőörsi préposttól beszedett jégbér, a büntetéspénzek, a parlag fűbér felét bevitte Veszp295 r r rémbe a káptalan fiskálisához. Más esetekben csak a számadások egyes tételeinek a kigyűjtésével lehet bizonyítani azt, hogy a közbirtokosság és a káptalan megosztoztak a jövedelmen. Ilyen esetekben csak a szerződésben szereplő bér összegének fele jelentkezik bevételként a perceptori számadásban. Ennek követése nehézkes, mivel sok volt a restancia, azonkívül sok esetben nem jelentkeznek bevételek a számadásokban. Ezen az állapoton az 1 843-ban megkötött arányosítási egyezség változtatott, amelynek következtében a közbirtokosság gazdálkodásában új szakasz kezdődhetett.