Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig

közbirtokosság bevételét jelentette, s nem a faluét, ami abból is kitűnik, hogy amikor 1845-ben Séta János fokszabadi bérlő a törvénybírónak fizette ki a halászat évi bérét, azt a törvénybíró ugyan átvette tőle, de rögtön átadta a közbirtokosság perceptorának.

260 A közbirtokosság a híg vízen való halászatra és a téli halászatra kötött szerződéseket. A híg vízre kötött szerződések rendszerint Szent György napjától kezdve egy esztendőre szóltak. A híg vízen halászok nem halászhattak a nádasban: „mi pedig csak a híg vizén halászhatunk, s a nád között pedig éppen nem" - írták 1839-ben Török István és Janka Péter szerződésében. A téli halászatra természetesen tél előtt kötöttek szerződést, a bérlők hetente fizettek. Igen fontos kérdés volt az, hogy a közbirtokosság ugyanazon időre egy vagy több bérlővel kötött-e szerződést, azonkívül a helybeliek egyidejűleg halászhattak-e és horgászhattak-e. 1839-ben Török István és Janka Péter a kontraktus szerint kaptak egy kocsi kunyhónak való fát, hálóterítőnek való helyet és egy háló alá való karót, ezután a bérlők kikötötték, hogy a közbirtokosok „különben pedig több árendátort, mint mi, nem fogadhatnak".

261 1842-ben Szili István bérlő kontraktusában is van egy hasonló pont, de ugyanott szólnak a helybeliek halászatáról is: „Nyáron mást nem állíthat a közönség, de télen akármennyit és maguk a birtokosok is szabadon halászhatnak."

262 Jankó János egy Vas János nevű ember feljegyzései alapján közölte az alsóörsi halászóhelyek, azaz vonyók nevét a lovasi határtól kezdve az almádi határ felé haladva.

263 A vonyók vagy vetőhelyek a nevüket a partról kapták. A levéltári adatok alapján néhány esetben meg tudjuk határozni az elnevezés keletkezésének idejét is. 1. Suatagi-dűlő. Ez az a vonó- és vetőhely, amit az 1611. évi határjáráskor az alsóörsieknek ítéltek. 2. Liliomsarok. Maga az elnevezés a XIX. század második felében fordul elő az iratokban, a Balaton lecsapolása után keletkezett apadáson kerteket műveltek, amelyek közül a lovasi határhoz közelebbit Liliom-kertnek nevezték. 3. Sédjárás eleje. 4. Kasték eleje. A kasték a villákat jelenti, ezért egészen új elnevezés volt Jankó korában. 5. Zsebők. Az elnevezésre kétféle magyarázat lehetséges. Vagy a faluban lakó Zsebők családról vette a nevét, vagy Sebők Soma villájáról, akinek a nevét Zsebőknek is szokták ejteni az alsóörsiek. 6. Gunyhó eleje. A halászkunyhó helye, amelyet említenek az 1839. évi árendás szerződésben.

264 7. Laki út vagy Köves. A Loki útról kapta a nevét. 8. Diósalja. 9. Telekfö.