Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig

A közbirtokosság gazdálkodását szabályozó statútumaikat alig, határozatai­kat is ritkán foglalták írásba. Az ügyek intézésében régi szokás szerint jártak el. Nem írták le, hogyan kell elvégezni a termés, a jövedelem osztályát a nemes­agilis közbirtokosság és a káptalan vagy a jobbágyok között, és azt sem, ho­gyan kell azt elvégezni a közbirtokosságon belül a nemesek és agilisek között, vagy a közbirtokossági tagok között. Kivételesen írásba foglalt általános érvényű, statútumnak felfogható határo­zataik közül említendők a nemes birtokosok közgyűlésén 1827. október 20-án hozott és Mórocza Dániel fiskális által írásba foglalt végzések. Ekkor tudomá­sul vették, hogy a felsőörsi határper befejeződött politikai úton, s azt bíróság előtti perekben folytatni kell. A Pázmándy-féle házhely megvételét az elöljá­rókra bízták. Ugyanekkor fontos rendelkezést hoztak a Felső-teleken lévő földek műve­léséről. Ilyen rendelkezést a közbirtokosság a tagosításig csak a káptalan jóvá­hagyásával hozhatott. „A határbeli felső mezőben az ugaroknak bevetése és a földeken való keresztüljárás eltávoztatása végett a határnak 3 dűlőkre való el­osztása és hogy dűlőutak lehessenek, a földek fekvésének megigazíttása esz­közlése az elöljáróknak ajánltatott, az elöljárók pedig azt elfogadták és ezt is a T. Káptalannal is közölni kell." 221 Az alsóörsiek a lovasi malmokba jártak őrletni. Az egyik lovasi malmot gyakran alsóörsi ember bérelte. 1739-ben és 1742-ben az alsóörsi Farkas István fizetett árendát az egyik lovasi malom után a káptalannak. 222 Az alsóörsieket sok sérelem érhette a lovasi malmokban. 1799. február 9-én az alsóörsi esküd­tek közül Fábián István, Vida János, Szabó János, Dómján János pecsétes leve­let küldtek a káptalannak, amelyben a lovasi molnárok megbüntetését kérték amiatt, hogy pl. Nagy József molnár azt mondta az alsóörsieknek: „b...m a' ci­gány lelkét annak a sok nemes embernek, huncfutok az also eörsi nemes embe­rek". 223 Hasonló ügyek miatt 1807. február 10-én „az alsóörsi nemes és agilis communitas tagjai - általlátván azt, hogy a mi társaságunk malom nélkül szű­kölködik, azon fogyatkozást látván, gondolkodtunk hol és micsoda móddal es­hetne meg" egy malom építése. Megegyeztek a malom felépítésében, kijelölték a helyét: a malom feje Mórocza Imre rétjére esett, a víz általmehetett agilis Vida János és többek fundusain. Megállapodtak abban, hogy a vízfolyás és az árok által elfoglalt földért négyszögölenként 20 dénárért vagy 4 garasért kárta­lanítják a tulajdonosokat. A malomház és őrletőház helye iránt megállapodtak Hetesy Pállal: a jó káposztaföldjéért csereföldet kapott, a hegyoldalért pedig 4 garast négyszögölenként. Mórocza Imre és Gergely, Hetesy László és Pál fog­lalót vettek fel. 224 1811. február 17-én a nemesek és agilisek Fábián Pétertől 90 rhénes forin­tért megvásárolták az Öreg-kert aljában lévő fundusát, amely az építendő ma-

Next

/
Thumbnails
Contents