Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig

Hetesyeké volt, akik a török korban tisztázatlan körülmények között jutottak be a nemesi rendbe. A rendelkezésre álló adatok szerint agilisek voltak, akik ne­mes feleséggel való házasság és nemes anyától való származás alapján való­színűleg magától értetődőnek tartották azt, hogy nemesembereknek számíta­nak. Történetük jó példa arra, hogy a Rákóczi-szabadságharc után a nemesség megrostálásakor milyen könnyen kihullhatott egy ilyen család a nemesség sora­iból, s hogy visszakerülhessen oda, és a falu egyik meghatározó famíliájává válhasson, ahhoz nem kevés találékonyságra és szívósságra volt szüksége. A Hetesy családot az alsóörsiek Csizmazia néven ismerték meg. A falubeli­ek előtt nem volt titok, hogy a család a Somogy megyei Hetesről származott, ahol a Jankovics família birtokán jobbágyként éltek. Emlékezetük szerint Csiz­mazia János 30 forintért megváltotta magának a szabadságot a földesurától, aki szabadon bocsátó levelet, manumissionalist adott neki, amit Alsóörsre költözé­8 8 se után a falubelieknek is megmutatott. Ilyen néven több család is szőlőbirto­kos volt Alsóörsön, ami megnehezíti a család történetének a nyomon követését. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy egy Csizmazia János nevű embernek 1673­ban szőleje volt Alsóörsön a loki szőlőhegyen. Ekkoriban vette feleségül Vi­rágh Orsolyát, aki Virágh Máté alsóörsi nemes leánya volt, bár 1670-ben ho­nesta foemina (tisztes asszony) kifejezéssel adták meg a státusát, amivel rend­szerint a jobbágy származásúakat illették a hiteleshelyi jegyzőkönyvekben. Va­lószínűleg azért, mert ekkor Farkas György alsóörsi jobbágynak volt az özve­gye. 1680-ban Csizmazia János másfél hold szőlőt vásárolt Alsóörsön, ekkor már Virágh Orsolya a hitvese, akitől négy gyermeke volt: János, István, Sándor és György. Ettől kezdve nemesemberekként szerepelnek a forrásokban. 1691­ben Csizmazia János már nem volt az élők sorában, mert a fiai adták el a loki szőlejüket Babocsai Ferenc veszprémi főkapitánynak. Anyjuk halála után fel­kérték a királytól a magvaszakadt Virágh Máté és János alsóörsi nemesi sessióját a tartozékaival, amibe beiktatták őket 1702-ben. Az adományozottak a beiktatáskor természetesen nemesemberként szerepeltek, ekkori nevük szerint Hetesy vagy Kovács Csizmazia János és hitvese Finta Erzsébet, István és hit­vese Farkas Judit, Sándor és hitvese Sebő(k) Éva és György. 89 A négy testvér közül Csizmazia István volt a nemesi sessio tényleges hasz­nálója, különösen azután, hogy a testvérek közül János és Sándor meghalt, s az ő részüket is használhatta. O szerepel az 1711. évi adóösszeírásban, amelybe a jobbágyokon kívül a taksás nemeseket is felvették. A nemesek között van 1714-ben is, amikor a nemeseket és a jobbágyokat külön írták össze. 1730-ban azután a jobbágyok között találjuk, ami egybevág azoknak az alsóörsieknek a tanúvallomásával, akik szerint 1728-ban a nemesek vizsgálatára kiküldött de­putáció előtt nem tudtak a nemességükről elegendő írásos bizonyítékot felmu­tatni, emiatt kiestek a nemességből és adózókká lettek. Ez akkora süllyedést

Next

/
Thumbnails
Contents