Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)
IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig
Hetesyeké volt, akik a török korban tisztázatlan körülmények között jutottak be a nemesi rendbe. A rendelkezésre álló adatok szerint agilisek voltak, akik nemes feleséggel való házasság és nemes anyától való származás alapján valószínűleg magától értetődőnek tartották azt, hogy nemesembereknek számítanak. Történetük jó példa arra, hogy a Rákóczi-szabadságharc után a nemesség megrostálásakor milyen könnyen kihullhatott egy ilyen család a nemesség soraiból, s hogy visszakerülhessen oda, és a falu egyik meghatározó famíliájává válhasson, ahhoz nem kevés találékonyságra és szívósságra volt szüksége. A Hetesy családot az alsóörsiek Csizmazia néven ismerték meg. A falubeliek előtt nem volt titok, hogy a család a Somogy megyei Hetesről származott, ahol a Jankovics família birtokán jobbágyként éltek. Emlékezetük szerint Csizmazia János 30 forintért megváltotta magának a szabadságot a földesurától, aki szabadon bocsátó levelet, manumissionalist adott neki, amit Alsóörsre költözé8 8 se után a falubelieknek is megmutatott. Ilyen néven több család is szőlőbirtokos volt Alsóörsön, ami megnehezíti a család történetének a nyomon követését. Mindenesetre annyi bizonyos, hogy egy Csizmazia János nevű embernek 1673ban szőleje volt Alsóörsön a loki szőlőhegyen. Ekkoriban vette feleségül Virágh Orsolyát, aki Virágh Máté alsóörsi nemes leánya volt, bár 1670-ben honesta foemina (tisztes asszony) kifejezéssel adták meg a státusát, amivel rendszerint a jobbágy származásúakat illették a hiteleshelyi jegyzőkönyvekben. Valószínűleg azért, mert ekkor Farkas György alsóörsi jobbágynak volt az özvegye. 1680-ban Csizmazia János másfél hold szőlőt vásárolt Alsóörsön, ekkor már Virágh Orsolya a hitvese, akitől négy gyermeke volt: János, István, Sándor és György. Ettől kezdve nemesemberekként szerepelnek a forrásokban. 1691ben Csizmazia János már nem volt az élők sorában, mert a fiai adták el a loki szőlejüket Babocsai Ferenc veszprémi főkapitánynak. Anyjuk halála után felkérték a királytól a magvaszakadt Virágh Máté és János alsóörsi nemesi sessióját a tartozékaival, amibe beiktatták őket 1702-ben. Az adományozottak a beiktatáskor természetesen nemesemberként szerepeltek, ekkori nevük szerint Hetesy vagy Kovács Csizmazia János és hitvese Finta Erzsébet, István és hitvese Farkas Judit, Sándor és hitvese Sebő(k) Éva és György. 89 A négy testvér közül Csizmazia István volt a nemesi sessio tényleges használója, különösen azután, hogy a testvérek közül János és Sándor meghalt, s az ő részüket is használhatta. O szerepel az 1711. évi adóösszeírásban, amelybe a jobbágyokon kívül a taksás nemeseket is felvették. A nemesek között van 1714-ben is, amikor a nemeseket és a jobbágyokat külön írták össze. 1730-ban azután a jobbágyok között találjuk, ami egybevág azoknak az alsóörsieknek a tanúvallomásával, akik szerint 1728-ban a nemesek vizsgálatára kiküldött deputáció előtt nem tudtak a nemességükről elegendő írásos bizonyítékot felmutatni, emiatt kiestek a nemességből és adózókká lettek. Ez akkora süllyedést
