Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig

Éppen ezért 1727-ben a káptalan a telek minősége vagy nagysága alapján osztályozta a jobbágyait. Ekkor 7 egész- és 7 negyedtelkes jobbágyot írtak öszsze, három esetben a telek nagyságáról semmit sem írtak fel. Az egész telekkel rendelkezők 10-12, a negyed telekkel rendelkezők 4-6 pozsonyi köblös földet bírtak, a három besorolatlan úrbéres közül egynek semmi, kettőnek 4 illetve 6 pozsonyi köblös földje volt. Ugyanakkor egy negyedhelyes nem rendelkezett földdel. Az azonos kategóriába sorolt telkekhez vagy sessiókhoz azért tartozott változó földterület, egy sessióhoz 10-12 pozs. köböl, negyed sessióhoz 4-6 pozs. köböl, mivel figyelembe vették a termőföldek minőségét is. Ennek alapján megállapítható, hogy az újraosztásos földközösségnek az a változata létezett a káptalani birtokon, amely a földek kiosztását a sessió (telek) nagysága alapján végezte, módosítást téve a földek közötti minőségi különbségek alapján. Az 1780. évi úrbérrendezéskor a jobbágyok némiképp másként emlékeztek vissza minderre: „Minekelőtte az mostani urbárium be nem jött, ezen helységhben egy egészhelyes gazda sem volt, hanem csak az urbáriumnak behozásátul foghva rendeltettek egész és fél helyekre, az földek is a' szerént voltak kiszabattatva. Azelőtt csak töbnyire félhelyeseknek tartattunk, s fél helyhez két mérőre ki tíz, ki tizenkét holdot s kevesebbet is birt, de némely földben két köblöt, némelyben pedig csak egyet lehetett vetni."

14 A lakosok szerint az újraosztásos földközösség rendszerének felbomlását a káptalani birtokokon az 1753-ban elkezdődött úrbérrendezés indította el, ami kiváltotta a jobbágyok elégedetlenségét a Balaton-felvidéki falvakban. A panaszokat 1761-ben kivizsgáló kiküldöttség által tartott tanúkihallgatás céljából megfogalmazott kérdések közül a harmadik sokat elárult a megelőző években történtekről: „Vallya megh, hogy emiétett káptalan itt Balaton mellyékett való jobbágyinak a sessiókhoz járandó szántóföldeket igen héjányossan föly osztván, és mind egyaránt az irtás és pénzen vett földeket is oda applicálván, a javát mind szántóföldeknek, s mind réteknek, mellek az ollatén igen héjányos föly osztásbul marattanak, magának megh tartotta, és azután csak gondolom formán két két posonyi mérő alá való földet 25 pénzen, egy szekér széna termő rétet pedig (ezt is csak gondolom formán, annyi termőnek lenni áléttván) 75 pénzen bérben kiadott?" Az 1761. évi tanúkihallgatás során az egyes Balaton-felvidéki települések lakói, nemesemberek is, elmarasztalóan szóltak a káptalan azon eljárásáról, hogy a káptalan birtokán lefolytatott úrbérrendezés során „...a nemes káptalan a sessiókhoz applicált földeket igen héjányossan osztotta, mert ugyanis midőn az földeknek elméréssére kiment, azoknak méréssét szolgabíró urammal ott kezdette, a holy a föld éppen legh soványabb, atzélyossabb és kövessebb, s azon mérésnek alkalmatossághával az urbárium szerint determinált és az jobbágyságh részére esett földeknek száma azon köves és érczes telekekbűl kitelvén, és