Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Harmadik rész - A török hódoltság peremvidékén

puszta (lakatlan, gazdátlan) jobbágytelket írtak össze, földesuranként az alábbi megoszlásban: a veszprémi várnak 5 adófizető, 6 szegény és 8 puszta telke volt; idősebb Pethő Pálnak volt 3 adófizető, 2 szegény és 3 puszta telke; Ányos Boldizsárnak és Takaró Mihálynak 3 adófizető, 3 szegény és 3 puszta (lakatlan) telke volt. A következő évben, 1575-ben Habsburg I. Miksa király a bakonybéli apátság felsöörsi birtokát - 800 forintért - zálogba adta Huszár Péter pápai vicekapitánynak. A birtok a Huszár-család kezén maradt a XVII. század közepéig. Az 1575-1576-ban fellángoló határvidéki kis-háborúnak súlyos következményei voltak Felsőörsre nézve. A részletek ismeretlenek. Az 1576. évi királyi adóösszeírásban Felsőörsről csak annyi szerepel, hogy a törököktől való félelem miatt puszta, elhagyott. Két évvel később az elmenekült lakosság visszatért a faluba, s az 1578. évi dicális összeírásban már újra 16 és fél lakott és 14 lakatlan jobbágytelket regisztráltak, az alábbi földesurak szerint: a veszprémi várnak volt: 5 adózó, 3 szegény, 1 zsellér és 6 puszta telke; Ányos Boldizsárnak volt: fél adózó, 1 szegény, 1 zsellér és 3 puszta telke; ifjú Pethő Pálnak és Huszár Péternek volt: 1 adózó, 4 szegény és zsellér, 5 puszta jobbágytelke.

147 Az 1582. évi összeírás alig tért el az 1578. évitől: 16 lakott és 11 lakatlan jobbágytelket írtak össze az alábbi földesúri birtokokon: veszprémi vár: 5 adózó, 3 szegény, 2 zsellér és 5 puszta jobbágytelek; Ányos Boldizsár: 1 adózó, 1 szegény és 2 puszta jobbágytelek; ifjú Pethő Pál és Huszár Péter: 2 adózó, 2 szegény és 4 puszta telek. A következő hat - békésebb - esztendőben jelentősen újjáéledt a falu: az 1588. évi dicális összeíráskor 27 lakott és 11 lakatlan jobbágyportát írtak össze, az alábbi földesurak birtokában:

148 Veszprémi vár: 3 adózó, 10 szegény és 5 puszta jobbágytelek; Ányos Boldizsár: egy és fél adózó, 5 szegény és 4 puszta telek; ifjú Pethő László és Huszár Péter: két és fél adózó, 5 szegény és 2 pusztajobbágytelek. 1590 körül a falu legrégibb földesura: Fajszi Ányos Boldizsár azon a címen, hogy egyik fiát papnak nevelteti és annak akarja juttatni (sic!) a felsöörsi prépostságot - erőszakkal elfoglalta a prépostság javait. Azzal sem törődött, hogy Forgách Ferenc veszprémi püspök - a távoli és biztonságos Győr várából - megfenyegette, hogy hagyjon fel az erőszakos foglalásokkal! Ez az incidens is hozzájárult, hogy Fajszi Ányos Boldizsár rövidesen református hitre tért át

149 Rövidesen - 1591-ben - Fajszi Ányos Boldizsár meghalt. Két évvel később - 1593-ban - újra kitört a háború, melynek első nagy eseménye az volt, hogy a török hadsereg szeptember végén ostrom alá fogta és újra elfoglalta a közeli Veszprém várát. A harcok során - 1593-ban Boldizsár testvére: Mihály is hősi halált halt a törökökkel vívott harcokban, így a birtokokat Boldizsár fia: Fajszi Ányos Gergely (t 1620) örökölte.