Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Harmadik rész - A török hódoltság peremvidékén
A kereken tizenhárom éven át dúló háború fö eseményei a Dunántúl északi részében zajlottak. Az 1593 őszén Veszprém ellen, majd 1594 őszén Pápa és Győr ostromára felvonuló török hadsereg, majd 1597 és 1598 nyarán Pápa, majd Veszprém, Palota, Tihany várak visszafoglalására előnyomuló keresztény seregek mozgása feltétlenül érintette a fontos utak csomópontjában fekvő Felsőörsöt. Ennek a háborúk dúlta tizenhárom esztendőnek egyetlen felsöörsi vonatkozású adata van: az egyik - 1599. évben felvett - dicális összeírásban annyi szerepel, hogy a felsöörsi malom évi 4 forint adót fizet. 4. FEJEZET FELSÖÖRS ÉS A „HOSSZÚ BÉKE" ÉVTIZEDEI (1606-1683) Az 1606. november 11-én Zsitvatoroknál megkötött békével viszonylagos nyugalom köszöntött a Balaton-vidékre. Nagy szerencsét jelentett az, hogy a közeli Veszprém vára a Magyar Királyság hadseregének kezén maradt, s csak Palota és Székesfehérvár váraiban tanyázott török katonaság. A „hosszú háborút" követő első királyi hadiadó (dicális) összeírás 16091610-ben zajlott le. Ennek adatai szerint Felsőörsön hét lakott jobbágyporta volt található. A veszprémi püspöknek és több más nemesnek volt négy, az örsi prépostnak pedig volt három adófizető jobbágytelke. 150 A zsitvatoroki békét követően - királyi javaslatra - Thermely István győri kanonokot nevezték ki felsöörsi prépostnak. Három évig töltötte be tisztét, de nevéhez csupán egy gazdasági ügylet kötődik. A beiktatása utáni évben: 1607-ben a prépostság három felsöörsi malma közül az ún. „középmalmot" - amely a mai Malomvölgyi-patakon (az akkori Kútfő, vagy Forrás patakon), a mai Úttörőtábor főbejáratával szembeni ún. „alsómalomtól" valamivel északabbra működött - elajándékozta a prépost. A malom egy Prépost Benedek nevű felsöörsi nemesember tulajdonába került, úgy hogy Prépost Benedek, Mórocza Orsolya nevű felesége, valamint a házaspár fiai a malmot nyolc éven át ingyen használhatták, amennyiben azt felépítették. Ugyanis a malom a háborús évtizedek következtében romokban hevert. A nyolc év alatt legfeljebb valami ajándékot adhattak Themely Istvánnak. Azonban a nyolc év eltelte után évi 2 magyar forint bér járt a prépostnak. Az említett „középmalomtól" északabbra fekvő - szintén romokban heverő - „felsőmalmot" ugyancsak bérbe adta a prépost 1607-ben. A feltétel itt is az volt, hogy ha a bérlő a malmot felépíti és üzembe helyezi, 3 éven át ingyen használhatja, s csak azután fizet a prépostságnak évi 8 köböl (egy cubulus = 83,17 liter) búzát a bér fejében. A harmadik - a mai Úttörőtábor főbejáratával szemben fekvő - „alsómalmot" már korábban egy Tarsoli Gergely nevű helybeli lakos használta engedély nélkül. A prépost ettől az embertől - mert ez már kijavította és üzemeltette a malmot - 10
