Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Második rész - A honfoglalástól a mohácsi vészig

A határjárás lényegileg megegyezett az 1340. évivel. Csupán néhány helynév újdonság, melyek a korábbi határjárásban nem szerepeltek. Ilyenek a „négyútköze" („Nyghutkwzy"), a „paloznaki nagyút" („Palaznaquinagwt"), a „fajszi nagyút" („Faychynogwt"), a „csordaút" („Churdwt") és a „Kaszástető" („Casastethu"). Több helynév érthetetlen: „Leshygyquurtuul", „Bokwla" erdő, „Alaz" völgy, „Pezefidde".

99 Az 1452. esztendő fordulópont Felsöörs történetében. Ebben az évben Batthyány Albert fiai: András, Péter és László — mivel fejváltsághoz kellett valami okból a pénz! - nagy szorultságukban 400 aranyforintért öszszes felsöörsi birtokaikat (a régi palotával vagy kőházzal együtt!) eladták az ugyancsak Rátold-nembéli Fajszi Ányos Gergely fiának: Mihálynak. Az eladási szerződésben kikötötték a Batthyány-fiak, hogy ha akár ök, akár utódaik az örsi birtokot vissza akarnák venni, akkor annak fejében a Fejér vármegyei Batthyány-birtokot kötelesek átadni. Az adásvételi szerződéssel egyidejűleg Hunyadi János kormányzó a magvaszakadt Thagyán Pál nemesnek kővágóörsi (felsöörsi) nemesi udvarházát (amely a törvények értelmében visszaszállt a Magyar Szent Koronára) - hűséges szolgálataiért ugyancsak Fajszi Ányos Mihálynak adományozta. Ezzel a vétellel és adománnyal a Rátold-nembéli Fajszi Ányos család vált Kövágóörs (Felsőörs) legnagyobb földesurává. 1452 után az ősi Kővágóörsi-Batthyány család már csak Orsi Miske nevű ősük által alapított felsöörsi Mária Magdolna egyház (templom és prépostság) kegyuraságát tartotta meg.

100 A Fajszi Ányos családon kívül továbbra is birtokai voltak Felsőörsön a prépostságnak, a béli apátságnak és a veszprémi káptalannak, valamint számos szabad kisnemesnek. Egy ilyen kisnemesi család volt a Felsöörsi Csopaki János famíliája. Ennek özvegye — aki Felsöörsi Zékő Pál leánya volt - 1458-ban a Szömörcsés („Zemerches") nevű szőlőt adományozta Kiskarai Balázs felsöörsi papnak és valamennyi utódának az ősei és a maga lelki üdvéért.

101 Hogy ki volt a prépost a nagy birtokváltáskor? - nem tudjuk. Ezt követően 1455. június 15-én az új földesúr: Fajszi Ányos Mihály és a kegyúr: Batthyány László és fia: János - a préposti méltóságot Verőczei Simon veszprémi kanonoknak adományozták.

1 2 Nem tudni, hogy mi történhetett, de a következő 1456. esztendőben már új ember állt a prépostság élén: Ujfalusi Ferenc volt fehérvári kanonok személyében. Minden valószínűség szerint ő a távoli, Fejér vármegyei birtokain élő kegyúri Batthyánycsaládnak volt az embere. Talán ez volt az oka annak, hogy a helyi földesurak - köztük az Ányos-család is - rengeteget kellemetlenkedtek neki. Székfoglalása utáni esztendőben - 1457-ben - kénytelen volt a magyar királynál panaszt emelni, hogy a helyi földesurak a törvényes előírásokat felrúgva, elsőnek szedik be a földesúri kilencedeket. Az egyházi tizedeket ő csak ezekután szedheti be! Habsburg V. László magyar király még ebben az évében - 1457-ben - megparancsolta a helyi földesuraknak: Szentgyörgyi Vincze Tamás fiainak, Fajszi Ányos Mihálynak és a többi nemesuraknak, hogy a kilencedet az ősi törvények szerint csak az egyházi tized beszedése után szedhetik össze jobbágyaiktól!

103 Egyidejűleg V. László ki-