Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Második rész - A honfoglalástól a mohácsi vészig
rály megparancsolta a veszprémi püspöknek, hogy vegye oltalmába a prépostot! A védelem nem sokat érhetett, mert két évvel később - 1459-ben - magának a veszprémi püspöknek két veszprémi castallánusa (várnagya) Csernavodai Domonkos és Maróthi János - tört rá fegyvereseivel a felsöörsi prépost kúriára. Az ügy a királyi udvarig jutott el. Hunyadi I. Mátyás magyar király megparancsolta kancellárjának: Vetési Albertnek - aki a veszprémi püspök is volt -, hogy adassa vissza embereivel a Ferenc préposttól és Benedek örsi plébánostól elrabolt holmikat! 104 1459-ben meghalt Ujfalusi Ferenc prépost, s csak négy évvel később jelenik meg az új prépost Ujfalusi András veszprémi kanonok személyében. Az új prépost - 1463-1479 között - viszonylag nyugalomban töltötte éveit. Hálás lévén kinevezéséért, 1467. május 30-án egy felsöörsi szőlőt és egy ugyancsak ott elterülő 8 jugerum nagyságú szántóföldet a veszprémi székesegyházban lévő Szent András apostol, Szent András és Benedek vártanúk, Szent Miklós és Gál hitvallók és Mária Magdolna tiszteletére szentelt oltárnak adományozott. 105 Néhány esztendővel később, 1471-ben a prépost felajánlotta a veszprémi káptalannak a prépostság csopaki telkét és ottani tized- és kilenced járandóságait, valamint még 14 aranyforintot a - káptalan tulajdonában lévő és a mai Baláca-pusztán elterülő - Badacsony-dűlő 14 jugerumnyi szántóföldjéért, egy kádártai rétért és két veszprémi telekért. András prépost kifizette a kért árat, a veszprémi káptalan viszont elfelejtette átadni az ellenértékben felajánlott ingatlanokat. Mindenki úgy elfeledkezett az ügyről, hogy majd csak 1779-ben indított pert a prépostság az át nem adott csereingatlanért, s a pert 1811. évre nyerte meg. 106 A birtokcserék és adományozások szinte állandóak voltak. Néhány évvel később, 1475-ben Kornis Mihály segösdi főesperes egy 50 forintért vásárolt két jugerumnyi szőlejét, amely az örsi prépostság földjén, a Berkenyemái nevű hegyen feküdt, a veszprémi székesegyház Szent Kereszt oltárának adományozta. Annak ellenére, hogy a Kővágóörsi-családból származó Batthyány famíliának Felsőörsön birtokai már nem voltak, a család 1476-ban megerősíttette Hunyadi I. Mátyás királlyal a felsöörsi prépostságra vonatkozó kegyúri jogokat. 108 1478-ban végleg elvált egymástól a hajdan egy településhalmazba tartozó Alsó- és Felső-Örs. Ebben az évben ugyanis Vetési Albert veszprémi püspök önálló plébániát adott Alsóörsnek. Eddig ugyanis az alsóörsi Szűz Mária templom (amely napjainkig eredeti helyén áll) a felsöörsi Mária Magdolna anyaegyház fiókegyháza volt („...ecclesia sancte Marie in alEwrs fundata ab ecclesia beaté Mariamagdelene (sic!) matrice scilicet in felEwrs fundata..."). A két egyház meglehetősen távol - kb. 3,5 km-re - volt egymásról. Mint a korabeli oklevél állította: ha az ember az egyik helyről a másikra ment, ott út nem volt, hanem erdőn, bozóton, berkeken kellett átvergődnie. Mindezekért az út nem volt biztonságos sem a papoknak, sem a hívőknek, de legkevésbé a nőknek! Ráadásul az alsóörsi templomban ritkán volt mise, s ezért az alsóörsi hívőknek Felsőörsre kellett átjárniuk. Mivel a felső-
