Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Második rész - A honfoglalástól a mohácsi vészig

A felsóorsi préposti templom A préposti templom kapubélletének homlokzati képe kőfaragványai nyozta.

64 Az Örsi-családnak volt már birtoka Peszén (a mai Felsőörs határának északi felében). Ugyanis Peszey Ányos leánya, Chala asszony, aki Fajszy Tamás fia Demeter felesége volt - leánynegyed címén kapott 60 jugerum földjét még korábban, 1320. május 15-én elcserélte Örsi Mátyás fia Beke nagybátyjával: Rénold fia II. Miskével. Atyjuk halála után - 1336. május 14-én - Örsi Miske fiai: Jakab és Pál osztozkodtak a közös családi vagyonon. Örsi Miske fia Jakab a neki jutott Erzsébet nevű szolgálónőt (Katalin szolgálónő leányát) - az atyja és a saját lelkiüdvéért - felszabadította. Erzsébet ezek után - élve aranyszabadságával - bárhová és bárkihez eltávozhatott. Felsőörsön nem a veszprémi püspökség, hanem a prépost szedte be az egyházi tizedeket. A befolyt tizedek egynegyedét adta a prépost a plébánosnak. A pápai tizedlajstrom szerint 1333-ban - egy névszerint ismeretlen veszprémi kanonok, aki az Örsi préposti tisztet is betöltötte - pápai tized fejében három ,,penzát", azaz 120 dénárt fizetett. Ugyan ebben az évben - 1333-ban - az Örsi Mátyás pap 50 kisdénárt, 1335-ben pedig Örsi Pál pap öt garast (azaz 60 kisdénárt) fizetett a pápai tizedszedőknek. Ezekből következtetve a felsőörsi plébánosok évi tizedjövedelme 500600 dénár volt (ez 5-6 aranyforintot tett ki). A prépost ennek négyszeresét - 2000-2400 dénárt - szedte be (ami viszont évi 20-24 aranyforintot jelentett).

65