Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Második rész - A honfoglalástól a mohácsi vészig

halálával lezárult, s 1323 áprilisában Henrik, új veszprémi püspök a pert nem folytatta. A per végeredménye ismeretlen. Még ennek az esztendőnek a nyarán - 1323. július 31-én, a székesfehér­vári káptalan előtt - újabb csereszerződést kötött a veszprémi káptalan, valamint a Rátold-nembeli Orsi Rénold fia II. Miske mester. Az eddigiek során ez volt az első eset, hogy az Örsi-család valamelyik tagja ősi nemzet­ségi nevét is használta. A szerződés tárgyalásánál jelen voltak Orsi Ré­nold fia II. Miske mester fiai is: Pál és Jakab. Örsi Miske átadott a veszp­rémi káptalannak 50 jugerum földet, összesen tizennégy tagban. Ebben a szerződésben szerepel az a „Kőhordó útnak" nevezett út (,,...viam Keuhor­dovth dictam..."), amely a „közönségesen Kiserdönek nevezett erdőn vezet keresztül ... Veszprém várától Pesze (Pescey) falu felé." Ez az út azonos a mai Veszprém-Felsőörs közti út nyomvonalával. Az átadott földekért a veszprémi káptalan ötven jugerum földet adott Örsi Rénold fia (II) Miskének a káptalan Pesze, Örs, Lovas és Szárberény falukban lévő birtokaiból. Az átadott földek között több — Lovas és Alsóörs körzetében művelt - szőlőről is említés történt. Ezzel a cserével Örsi Rénold fia II. Miske birtokai - a „Sceg"-nek neve­zett két jugerumnyi birtokkal - elérték a Balatont a mai Káptalanfüred és a Köcski-tó körzetében. Ugyanakkor a birtok nyugati határa megközelítet­te a „Paloznakról Veszprém felé vezető utat". Az Örsi család férfitagjai a XTV század elején megyei hivatalokat visel­tek. Egy 1322. évből való okirat szerint Örsi Rénold fia II. Miske, egy 1328. évből datált irat szerint pedig Mihály Veszprém vármegye szolgabí­rája volt. 62 Az 1324. május 4-én kötött egyezség szerint Örsi Rénold fia II. Miske is­pán újabb cserét kötött a veszprémi egyházzal. Miske, a veszprémi egyház földjei által amúgy is körülzárt 40 jugerumnyi vámosi birtokát - három házhellyel és szérűvel - átadta Henrik veszprémi püspöknek, aki ennek fejében adott hét dénármárkát (1718,5 gramm ezüstöt), valamint Lovas falu felé, a Balaton felé vezető út mentén egy jugerum (1,5 k.hold) szántó­földet, melyen egy dió- és egy körtefa állt. 1327-ben Weszprémi Mihály fia Márton örsi prépost meghalt. Végren­deletében - az 1312. április 11-én Mauriciusfia Petőtől vásárolt - alsóörsi földjeit a veszprémi káptalanra hagyta. Utódját a prépostságban - 1339-ig - nem ismerjük. 63 Örsi Rénold fia II. Miske valamikor az 1320-as évek végén meghalt, s őt is az örsi Mária Magdolna templom padozata alá épített sírok egyikében temették el. Óvári Katalinnal kötött házasságából három gyermek szüle­tett: Pál, Jakab és Erzsébet. Az utóbbi leánygyermek a Veszprémvölgy-i cisztercita apácakolostorban élt 1345 körül bekövetkezett haláláig. Több esztendő eltelte után - 1328 februárjában - említették a források újra Örsi Mátyást (Örsi Rénold fia II. Miske testvérét), illetve fiait: Mi­hályt, Andrást és Bekét. Az első két gyermeknek csak neve ismert, a fel­nőttkort feltehetően csak Beke érte meg. Nevét egy királyi adomány örökí­tette meg. Anjou Károly Róbert magyar király az örökösök nélkül elhalt Peszey Ányosnak - a veszprémi vár várjobbágyának, azaz hadakozó ne­mesének - birtokait (1328. február 8-án) Örsi Mátyás fia Bekének adomá-

Next

/
Thumbnails
Contents