Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Második rész - A honfoglalástól a mohácsi vészig
amúgy is Örsi II. Miske ispán tulajdonában volt az 1299. május 22-i vásárlás jóvoltából) átadta Miskének. Miután ez a terület - azóta is! - Felsöörs egyik legértékesebb mezőgazdasági földterülete, Miske ispán nagylelkűen hét jugerumnyi csereföldet adott a prépostnak. Hogy ezek a földek pontosan hol voltak, a szerződésből nehéz megállapítani. Az okirat szerint a felajánlott hét jugerumnyi (kb. 11 k.holdnyi) földterület két tagban volt. Az egyik - egy 3 jugerumnyi darab - „Örs falu alatt" terült el a szerződés szerint. Lehetséges, hogy ez valahol a későbbi Szilas dűlőben volt. A másik - négy jugerumnyi terület meghatározhatatlan. Csak annyi biztos, hogy ettől északra volt Örsi II. Miske ispán „Zelgya" nevű földje, illetve ettől a „Zelgya" nevű földtől keletre már Örsi Mátyásnak és fiainak „Bogárberke" elnevezésű birtoka kezdődött. 55 A fenti csereszerződés egyik jelentős mozzanata az, hogy ebben az 1318. december 16-án kiállított oklevélben nevezték először az Örs falunak nevezett településhalmaz „felső" részét „felső" Örsnek, azaz: „.. .superior villa Vrs"-nak. Weszprémi Mihály fia Márton örsi prépost még ebben az évben - 1318ban - a fent említett csere mellett új birtokot is vásárolt. Testvérével, Jánossal együtt megvették a veszprémvölgyi cisztercita apácák alsóörsi birtokát: szántóföldeket, erdőterületet és balatoni halászati jogukat, összesen négy bécsi márkáért. A sok birtok adásvétel, csereügylet között kiemelkedő eseménye volt a középkori Felsőörs történetének az az egyházjogi botrány, amely 1319 novemberében robbant ki. Az történt ugyanis, hogy egy Pál nevű örsi (felsöörsi) plébános - Tamás esztergomi érsek biztatására és tanácsára - kivonta magát a veszprémi püspök törvényes joghatósága alól, és az érsek joghatósága alá helyezkedett. Nem ismert, hogy milyen viszály dúlt Tamás érsek és István veszprémi püspök között. Pál felsöörsi plébános annyira felbátorodott, hogy egyidejűleg megtagadta a — visitatio címén - a püspököt megillető illetékek fizetését is. Sőt, odáig merészkedett, hogy az örsi tizedkerület (,,... décimas de cutello Vrsiensi...") püspöki és káptalani tizedeit is magának foglalta le. Miután István veszprémi püspök intelmei és figyelmeztetései hiábavalók voltak, a püspök - 1319. november 25-én Pál felsöörsi plébánost nyilvánosan kiközösítette. 57 István veszprémi püspök a kiközösítési rendeletet - 1319. december 6án - bemutatás végett elküldte Tamás esztergomi érsekhez is, mivel jól tudta, hogy ő volt a felsöörsi plébános - és még három más plébános - felbujtója. A püspök közölte az érsekkel, hogy az egész botrányos ügyet a pápa elé viszi! 58 Miközben az ügy évekre - egész 1323 tavaszáig - elhúzódott, Örsi Rénold fia (II) Miske ispán újabb birtokcsere ügyletbe bonyolódott északi szomszédjaival, Fajszy Tamás fia Demeterrel. A veszprémi káptalan mint hiteleshely - előtt 1320. május 15-én létrejött birtokcserében Fajszy Tamás fia Demeter felesége: Chala asszony - aki Peszey Ányos („Aniani de Pezey") leánya volt - hatvan jugerum szántóföldet és erdőt adott át a Pesze falu körüli ingatlanokból Örsi Rénold fia II. Miske mesternek. Miután Chala asszony atyja, Peszey Ányos - aki a veszprémi vár várjobbágya, azaz katonáskodó nemese volt - fiúörökös nélkül halt meg, s így a
