Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Második rész - A honfoglalástól a mohácsi vészig

les ívvel nyílott a hajó felé; déli oldalán pedig keskeny, dongaboltozattal fedett helyiség volt, amelyet az előbbi térből a nyugati fal mellett nyíló ajtón át lehetett megközelíteni. (A lépcső valószínűleg közvetlenül az északi, nagyobb térbe torkollott). A kisebb helyiség keleti falában, a padlószintnél kb. 2,5 m-rel magasabban, egy négyszögletes falfülke került elö, mellette pedig, a délkeleti sarokban, egy résablak ... Számos olyan külföldi példát ismerünk, ahol a Szt. Mihály-kápolna a templom előcsarnokának emeletén helyezkedett el, magában az előcsarnokban pedig, a kápolna alatt, a templomban temetkező világiak sírjai voltak... Ugyanakkor ... esetünkben a kegyúri karzat a torony emeletének a hajó felé széles ívvel nyíló északi része lehetett."

27 Tóth Sándor azon a véleményen van, hogy a torony emeleti részében lévő dongaboltozatos és keskeny helyiségben állította fel - 1238 után - Örsi I. Miske ispán második felesége, Margit asszony (a későbbiekben még szóba kerülő) Szent Mihály oltárt. A kutatások megállapították, hogy a XII-XIII. század fordulóján (de inkább a XIII. század elején) csak a torony épült fel, csatlakozva a régi templomépülethez. A jelenleg álló templomhajó mintegy fél évszázaddal később, a tatárjárás után, az 1250-es években készült el. A templomépíttető Örsi-család - feltehetően a templom építésével egyidejűleg - egy világi prépostságot alapított a Mária Magdolnáról elnevezett templom mellé. A prépostság eredetét és alapítását napjainkig homály fedi. Egy bizonyos csupán: a prépostság soha nem volt szerzetesrend kezén, nem volt szerzetes prépostság. Kezdettől fogva világi papok - egy prépost és esetleg egy-két kanonok - birtokolták. Ennek egyik legdöntőbb bizonyítéka a templom főbejárata feletti kőből faragott portálé. Ezen - középütt - egy püspöksüveges alak látható, baljában pásztorbottal, jobbjával áldást osztva. A püspöksüveges alak jobbján egy férfi, balján egy női alak: nyilvánvalóan a templomalapító házaspár képe. A kapubéllet oszlop és pillérfejezeteit akanthus-féle levelek díszítik, s ezeken emberi és állati alakok faragott képei láthatóak. A déli féloszlopnál kezdve: egy madár áll keresztben, melynek farkán állati testet kiegészítő emberfő nyugszik. A következő pillérsarkon három férfialak: egyiknek fején süveggel. A háromnegyed-oszlop fején pörge kalapos ember felső teste. A pillérsarkon oroszlán test emberfővel. A féloszlop fölött fedetlen emberfej. A portálé északi oldalán ugyancsak két emberi alak maradványai láthatóak.

28 A faragott képek minden bizonnyal a templomalapító család tagjait ábrázolták.