Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Második rész - A honfoglalástól a mohácsi vészig

3. FEJEZET A RATOLD-NEMBÉLIÖRSI-CSALÁD BIRTOKVISZONYAI A XIII. SZÁZADBAN A birtokot - talán Árpádházi II. István magyar királytól (1116-1131) - átvevő Ratold-nembéli Buhna, Ugra és Belus ispánok birtokviszonyait alig ismerjük az 1130-1205 közti évtizedekből. A birtokviszonyokról részletesebb adatokkal csak a - minden valószínűség szerint a templomalapító Örsi I. Miske ispán korából rendelkezünk. Öróla elmondhatjuk, hogy egyike volt a család nagy birtokszerzőinek. Mindenekelőtt ő volt az, aki 1205ben az egri káptalannal átíratta az 1155-ben, Gerson nádor által kiadott családi osztozkodási szerződést. Ugyanis ennek során jutott atyjának Örsi Ugra fia Belus ispánnak a birtokába a család birtokának magját képező Örs falu, valamint a Horh dombon épült Örs-vára, az itt élő összes szolgarendű földművelő, szőlöművelő és pásztorkodó lakossággal egyetemben. Nem tudjuk, hogy miféle szolgálatokért adta Árpádházi II. András király (1205-1235) Örsi I. Miskének 1207-ben - a veszprémi vár várföldjeihez tartozó - Vámos falu részeit, valamint az ugyancsak a veszprémi várbirtokhoz tartozó Pesze falu („...villa Pesce...") földjeinek több részét. Ez a Pesze falu, amely a veszprémi vár várfóldjeihez tartozott, s már Veszprém várispánság (később vármegye) területén feküdt, a mai Felsőörs község határának északi felét képezi. A középkori Felsőörs északi határához (a ma is jól érzékelhető fás-bozótos határgyepű vonalához) csatlakozva, azon régi útig terjedt, amely a Szentkirályszabadja, a mai Meggyespuszta, a Városi-alsóerdő déli széle vonalán húzódik, a Veszprémből Csopak felé vezető útig. A középkori Pesze falu határa nagyjából a mai Köveskút-puszta földjeivel azonos.

29 A Ratold-nemzetségből való Örsi Belus fia I. Miske ispánról csak annyi tudomásunk van, hogy - valamikor 1227 előtt - összetűzésbe került egy Kenésén (a mai Balatonkenesén) élő Lomb nevű nemesemberrel, aki az összecsapás során Miske ispán kezét megcsonkította. Az ügyből per lett, s a perből Miske ispán került ki győztesen. Az 1227-ben lezajlott perből ismerjük Miske ispán testvéreinek - Mihály és Absa ispánok - neveit. Örsi Belus fia I. Miske ispán élete során kétszer házasodott. Első feleségét Rusának (Rózsának) hívták. Ettől születtek gyermekei: Pál, Rénold és Ábrahám nevű fiai és egy Gyöngy nevezetű leánya

30 Miske ispán tovább bővítette birtokait. A korábban királyi adományként kapott peszei földekhez újabb területeket vásárolt. Az adásvétel 1235-ben történt: Örsi I. Miske ispán - Gallo és Moco klerikusok (papok) jelenlétében - a Pesze faluban lakó Thadeus-fia Illéstől „...régtől körülhatárolt 42 jugerum birtokát" megvásárolta.

31 Annak ellenére, hogy Pesze falu földjeinek jelentős része Örsi I. Miske ispán kezére jutott, a faluban másoknak - köztük az ugyancsak Rátold*Egy jugerum azonos kb. másfél katasztrális holddal.