Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Hatodik rész - A totalitárius államhatalom falun

1. FEJEZET FELSÖÖRS ÉS AZ 1950-ES ÉVEK (1950-1956) Az 1950. évtől - a többpártrendszerű demokrácia végleges felszámolásával - megvalósult a „proletárdiktatúrának" nevezett egypártrendszerű államvezetés, a Magyar Dolgozók Pártjának totalitárius politikai és gazdasági teljhatalma. Megindult az új rendszer valós vagy vélt ellenségei elleni hajsza. Már 1949. november 17-től megkezdődtek a letartóztatások az ún. Standard-ügyben. A letartóztatottak elleni vád: kémkedés, idegen hatalmak részére történt adatszolgáltatás volt. Az elsők között tartóztatták le dr. Juszth István (1897-1971) volt felsöörsi prépost-plébánost, aki 1948. december 10-én már eltávozott a községből. Néhány nappal később 1950. január 24-én - Felsőörsön a fenti váddal letartóztatták dr. Köves Ferenc volt miniszteri osztálytanácsost is, aki ebben az időben Felsőörsön - a földreformot követően meghagyott 5 k.hold földjén gazdálkodott családjával együtt. Az 1950. február 17-21. között lezajlott ítéletkihirdetések során két halálos ítélet kihirdetésére és végrehajtására került sor, s közel huszonöt személyt ítéltek súlyos börtönbüntetésre. Juszth István prépostot 15 évi, dr. Köves Ferencet pedig - mint 24. rendű vádlottat - 6 évi börtönre ítélték. Köves Ferenc 1956. augusztus 16-án szabadult legálisan; dr. Juszth prépost viszont az 1956. október 23-i forradalmat követő napokban szabadult ki börtönéből, s rövidesen elhagyva az országot Spanyolországba emigrált, s ott halt meg 1971 márciusában. A falusi „osztályharc" növelése érdekében „kulák"-ká minősítették azokat a birtokosokat és nagygazdákat, akik korábban bérmunkásokat alkalmazva, tőkés gazdálkodást valósították meg birtokukon. Felsőörsön „kulák-listára" került: dr. Köves Ferenc családja, özvegy Tálos Gézáné, özvegy Csapó Károlyné és Vass Ferenc, stb. - összesen tizenkét család. Ezek ellen - 1956 júniusáig, illetve október 16-ig - megkülönböztetett szigorral jártak el a terménybeszolgáltatások és adóztatások ügyében. 1950 márciusától megkezdték az „osztályidegen" családok ingatlanainak államosítását: többek között állami tulajdonba vették - a még 1945 júniusában három és fél évi börtönre ítélt, s a börtönben meghalt dr. Köves Béla ügyvéd, illetve dr. Köves Miklós ügyvéd - házát a Fő utca 15. sz. alatt. Az épület első emeleti részén a Terményforgalmi Vállalat gabonaraktárat alakított ki, a földszintjén pedig a községi óvoda rendezkedett be, s ott működik azóta is. Államosították dr. Köves Ferenc lakóházát (az ún. Köves-kúriát a község középpontjában), ahová lakókat költöztettek be, illetve az általános iskola egy részlege települt. Államosították a volt prépostsági malmot és a hozzátartozó (a földreform során a prépostságnak meghagyott) 1039 négyszögöl tartozék-területtel együtt. A prépostság-plébánia birtokában így csak 774 négyszögöl birtok maradt, ebből azonban csak 400 négyszögöl volt használható, a többi 374 négyszögöl vízmosásos terület volt, melyet ráadásul a mezőgazdasági termelőszövetkezet szeszfőzdéje cefre tárolásra használt. A 2700/1949. ein. sz. miniszteri rendelet értelmében - 1950. március 7én került sor egy hét tagú bizottság közreműködésével a volt (és 1948. jú14 I elM*>rsev>Ziizadai 209