Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Hatodik rész - A totalitárius államhatalom falun

nius 16-án állami kezelésbe vett) r.katolikus elemi iskola ingatlanjainak államosítására. A bizottság élén Tóth László és Sokoray József állami tanítók álltak, a volt egyházi iskolát pedig Páter Takács Gergely ferencesszerzetes, megbízott plébános képviselte. ,,...A héttagú államosítási bizottság - rögzítette a jegyzőkönyv - a népi szervekkel egyetértésben a következő döntést hozta: a II. sz. alatt feltüntetett 144 négyszögöl tanítói lakást (két szoba, egy konyha, egy kamra, egy előszoba, mellékhelyiségek: rozoga istálló és fáskamra) tartozékaival együtt, valamint a feltüntetett földterületet (: a Lucernás-dűlőben 1 katasztrális hold 94 négyszögöl szántó, a Koldustelek-dűlőben 8 katasztrális hold 530 négyszögöl szántó, a Középsok-dűlőben 205 négyszögöl szántó és 769 négyszögöl rét) teljes egészében állami tulajdonba megy át. Az iskola 500 négyszögöl területen fekszik. A következő részekből áll: két tanterem, egy előtér és egy irodahelyiség.

3 Az iskola államosítását követően Páter Takáts Gergely helyettes plébános távozott a községből, s 1950. október 1-től Markó Marcell József ferences szerzetes vette át a plébánia vezetését, s ő is özvegy Sveizgut Antalné által átadott szobába költözött. Az 1949-ben elfogadott alkotmány előírásainak megfelelően - 1950. június 15-től megkezdődött a megyei, majd járási tanácsok megválasztása, s 1950. október 22-én megkezdték a községi tanácsválasztásokat. Felsőörsön 1950. október 27-én választották meg a községi tanácsot. A községben egy szavazókör működött. A választók száma 592 személy volt (274 férfi és 318 nö), ezek közül 587-en vettek részt a választáson, s valamennyien a Népfront jelöltjeire szavaztak. Az 1950. október 27-i első alakuló tanácsi ülésen jelen voltak a községi választási bizottság tagjai, a megválasztott tanácstagok és póttagok, valamint a termelőszövetkezeti csoport, a MNDSz, a DISz, a Földművesszövetkezet képviselői és sokan mások, valamint Fejes József a balatonfüredi járási tanácstól. A Községi Tanács vb-elnöke Csók Gyula, helyettese Simon Gábor, a vb tanácstitkára pedig Vízkeleti László volt. Az alakuló ülést követő - 1950. november 6-i - tanácsülésen már csak a tanácstagok: Steiger Gyuláné, Bartl Mihály, Rúzsa Antal, Varga Antalné, Szálai Istvánné, Némedi József, id. Venczli József, Németh Gábor, id. Angyal Imre, Korpádi Gábor, Strenner István, Tálos Lajos, ifj. Kiss József, Vízkelety László, Ács Antal, Mecséri László, ifj. Nagy István, Tavasz Imre és Csizmadia Károly vettek részt. A vb-elnök közölte, hogy október 17-én a vetési munkák befejeződtek, s a továbbiakban a legfontosabb feladata: az állami beszolgáltatások végrehajtása. Javaslatára három ún. „behajtási brigádot" szerveztek: 1. Simon Vince felelős: Rúzsa János és Király Anna tagok; 2. Mecséri László felelős: Kiss Katalin és Szendrey Ernő tagok; 3. Spiegelhalter Hilda felelős: Ács Antal és Tavasz Imre tagok részvételével. Mindezek ellenére - a december 5-i tanácsülésen - a vb-elnök kénytelen volt közölni, hogy a beszolgáltatások tekintetében a község megint hátralékban van. A lakosság búzában 8%-ot, árpában 27%-ot, szálastakarmányban 30%-ot, burgonyában 28%ot, tengeriben 42%-ot, napraforgóban 42%-ot teljesített a beszolgáltatás során. A beszolgáltatások további szorgalmazására - a korábban megala-